Országosan nagyjából 70-80 ezer, Somogyban is több ezer idénymunkás hiányzik a gyümölcsösökből, paprika- és paradicsomföldekről, zöldségágyásokból – írja a sonline.hu. Az ausztriai bérekkel összehasonlítva a magyar idénymunkás bérek A szakmai szervezetek szerint a nyugati vendégmunka, valamint közmunka miatt nem lehet megfelelően képzett embereket találni: a hiedelemmel ellentétben ugyanis nem mindenki alkalmas a mezőgazdasági munkákra, egy jó szedő felér egy szakmunkással.

Bővebben...

Krízis fenyegeti a magyar mezőgazdaságot, mivel a hazai gazdák termelékenysége alatta marad a külföldi versenytársakénak – kongatta a vészharangot a Magyar Nemzet cikke szerint a társas gazdaságokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).  A magyar mezőgazdaságban a terméshozamok messze alulmúlják a lehetőségeket, az állattartók pedig az alacsony árak miatt túltartott állatállományok következtében szenvednek.

Bővebben...

Kilogrammonként 9-10 forintból kell előállítani az almát az ültetvényeken – feltéve, ha léalmának sikerül csak eladni a termést, és a jelenlegi felvásárlási árakkal számolunk. Így nem csoda, ha a málnatermesztők után, akik arra  panaszkodtak: egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű málnatermesztés, és már sokan ültetvényeik felszámolását tervezik, most az almatermesztőknél szakadt el a húr. A szezon kezdetén az a hír, hogy lélektani határon a felvásárlási ár. Az ipari almáért kínált kilogrammonkénti 17-18 forint plusz áfa ár azt jelenti, hogy a termelők mérlegelik, leszedjék-e egyáltalán a gyümölcsöt. Az étkezési alma induló ára ugyanakkor biztató.

Bővebben...

Egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű málnatermesztés – állítják a termelők, akik közül sokan ültetvényük felszámolását fontolgatják. Ha meg is teszik, eltűnik a magyar málna a piacról, az ipari felhasználásra szánt gyümölcs helyett ugyanis csak néhány hektárnyi, piacra szánt málnaültetvény maradhat meg az országban, amellyel hobbiszinten foglalkoznak az őstermelők – írja a Magyar Idők. Az elmúlt években jelentősen csökkent a termőterület, s míg például Szerbiában fillérekért dolgoznak a szedők, és 60 forintért veszik át kilóját, addig nálunk csak a szedési költség 120 forint.

Bővebben...

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Visszaszorul az árpa, és több búzát vetnek a gazdák

A repce az ország nagy részén már a földben van, közel az őszi búza vetése, miközben még zajlik a betakarítás is. Becslések szerint csaknem 1,8 millió tonnányi napraforgó és mintegy nyolcmillió tonnányi kukorica kerülhet a magtárakba – írja a Magyar Idők.

Bővebben...

Tavaly 21 magyar termék került a RASFF rendszerébe

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) tavaly közzétett mintegy 3 ezer bejelentésből 0,7 százalék vonatkozott magyar előállítású termékre – idézte az Európai Bizottság éves összegzését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleménye. A tájékoztatás szerint 21 magyar termékkel volt gond.

Bővebben...

Ötmillió hektós mínuszban a francia borászok

A francia mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a tavalyi 47,8 millió hektoliter után idén mindössze 42,9 millió hektó bor készülhet. A terméskiesés az áprilisi heves viharok és a fagy számlájára írható. Ezzel a francia borászat továbbra is az olaszok mögött marad.

Bővebben...