Eddig 180 sertéstartó és feldolgozó üzem, illetve kereskedelmi egység csatlakozott a Kiváló Minőségű Sertés (KMS) eredetigazolási programhoz, amelynek köszönhetően évi mintegy 1,3 millió, sertésből előállított hús és húskészítmény vált jogosulttá a védjegy használatára – mondta Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár.

A KMS-védjegyet viselő áru esetén garantált, hogy a sertés Magyarországon született, kizárólag GMO-mentes gabonán nevelkedett, valamint a húsa meghatározott márványozottsággal és sajátos, különleges ízzel és illatvilággal rendelkezik. Ennek eredményeként a tavaly bevezetett minőségellenőrzési rendszer segíti a tájékozódást – írta közleményében a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A védjegyet a termékek minőségét és az előállítás élelmiszerbiztonsági, nyomon követhetőségi, állatjólléti, takarmányozási, higiéniai és termeléstechnológiai feltételek vizsgálatát követően a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) ítélheti oda a gazdaságoknak és vállalatoknak.

Bognár Lajos elmondta: a sertésstratégia folytatásához 2016-ra további 1,15 milliárd forintot ítélt meg a magyar kormány. Kifejtette, hogy az FM a minőségi ellenőrzési rendszer mellett infrastrukturális és minőségi fejlesztésekkel, valamint a feketegazdaság elleni szigorú hatósági fellépéssel segíti a sertéságazat zavartalan működését és az élelmiszerlánc-biztonság fenntartását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködésének eredményeként például számos élelmiszer-hamisítási esetet sikerült felderíteni az elmúlt években.

Bognár Lajos szerint ugyanakkor a szürke- és feketegazdaság felszámolásához elengedhetetlen a vásárlók tudatos magatartása is, hogy fel- és elismerjék a minőséget. Ezért az FM és a NÉBIH a jövőben is mindent megtesz a magyar vásárlók ismereteinek bővítéséért. Beszámolt arról is, hogy a magyar sertéshús minősége külföldön is egyre elismertebb, a sertéshús-kivitel 2014-ben meghaladta a 139 ezer tonnát. Az export nagy része Romániába, Olaszországba és Japánba került, de egyre növekvő a magyar sertéshús piaca Horvátországban, Szlovákiában és Spanyolországban is.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...