A jövő évi büdzsé tavaszra ígért tervezetben már a baromfihús 5 százalékos áfakulcsával számolnak – értesült több forrásból is a vs.hu. Azt még nem lehet tudni, hogy ez csak az olcsóbb részekre, például a farhátra, vagy a drágább mellre is vonatkozik-e majd.

Ez azért fontos kérdés, mert húsféleségek eddigi adócsökkentését ugyanis éppen a szegényebbek érzik kevésbé – írja a lap. Ha egy szegény nagycsaládnak 500 forintja van húsra, akkor fél kiló sertéscombot vesz, vagy egy kiló sertésmájat? A gyakorlat azt mutatja, hogy ez utóbbit, vagy esetleg körmöt, csontot a levesbe, netán egy kis zsírt a kenyérhez. Ez utóbbiaknak azonban egyike sem lett olcsóbb a kormány döntésének köszönhetően. Nem kerültek bele azoknak a sertéshúsoknak a körébe, amelyekre az általános, 27 százalékos áfakulccsal szemben januártól már csak 5 százalék forgalmi adót számolnak fel.

Hogy miért? A kormányzati döntéshozatal folyamatát közelről látó szakmai körökben úgy magyarázták: azért, mert a sertéshús különböző részeinek értelmezése és a költségvetés játéktere közül ez utóbbi győzött. Az ötlet még tavaly áprilisban–májusban merült fel, még a menekülthullám előtt, amikor a Fidesz mutatói nem voltak olyan jók, és éppen készült az „adócsökkentés költségvetése”.

Ehhez nem volt elég az szja 1 százalékpontos mérséklése, a sertéságazat szereplői pedig már elsüllyedni készültek a feketézők mocsarában. Így adódott a megoldás: csökkentsék a sertéshús áfáját, méghozzá olyan mértékig, hogy annak hatásaként legfeljebb 30 milliárd forint adóbevétel eshet ki a büdzséből.

Ennyi fért bele: a drágább tőkehúsok (karaj, comb, tarja, oldalas, dagadó), valamint a húsos szalonna, de már az ezek feldolgozásából származó húsfélék közül egy sem, mint ahogy az olcsóbb belsőségek vagy testrészek sem.

Így 27 százalékos maradt az áfája a kolbásznak, a hurkának és az összes szalámifélének is. Ha a vásárlók ezekben a hetekben mégis olcsóbbnak éreznék például a felvágottakat, annak csak az az oka, hogy egyébként éppen némi túltermelés van a sertéságazatban, így eleve lejjebb mentek az árak.

Egyetlen határeset billent át az 5 százalékosok közé, ez pedig a darált hús, feltéve, hogy nagyobb arányban tartalmaz sertést. Ebből az is következik, hogy ha 49 százalékban marha és 51 százalékban sertés a keverék, akkor a marha is élvezi az alacsonyabb adókulcs áldásait.

Az áldások már érezhetők. A hús terméktanács tagjainak visszajelzései szerint az év első három hetében a „transzparensen működő” (értsd: nem áfacsaló), nagyobb húsipari cégek 5-10 százalékos forgalombővülést tapasztaltak. Egyúttal arra számítanak, hogy a növekvő piacon nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, mert az 5 százalékos áfa lenyelésének árelőnyéért már nem lesz érdemes adót csalni.

Egyelőre az a félelem sem látszik igazolódni, hogy csak a drágább baromfihústól pártolnak el a fogyasztók, és csak a szárnyasok kárára tud terjeszkedni a sertéságazat. A Baromfi Termék Tanács szaktanácsadója, Földi Péter a vs.hu kérdésére azt mondta: egyelőre nem lehet kimutatni, hogy visszaesett volna a kereslet az áruik iránt.

Azt azonban hangsúlyozta, hogy ágazatuk számára középtávon mindenképpen hátrányos az eltérő versenyhelyzet. Arra a kérdésre viszont, hogy a korábbi jelzésüknek megfelelően valóban Brüsszelhez fordulnak-e a piactorzító állami intézkedés miatt, Földi Péter enyhébben fogalmazott: „komoly ígéreteink vannak arra, hogy a következő körben a baromfihúsok kerülnek be az adócsökkentésbe”.

A baromfitenyésztők és -feldolgozók egyébként nem panaszkodnak az elmúlt 2-3 évre, tavaly például 5-6 százalékkal nőtt a belföldi kereslet. Bár ősszel a túlkínálat miatt egy kicsit megtorpant az ágazat, még az orosz beviteli tilalmat is átvészelték, mert találtak exportpiacokat, például Dél-Afrikában. Ma már a nagyüzemi baromfitermékekből csaknem annyit visznek ki külföldre, mint amennyit a hazai piacon eladnak.

Az információt más forrásból is megerősítették: a jövő évi költségvetés első, márciusra–áprilisra várható verziójában már megjelenik az áfából származó bevételnek az a csökkenése, amely a baromfihús adómérséklésének következménye.

Ha valóban csökken az áfa, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azt komoly sikerként könyvelheti el. A tárca ugyanis évek óta többször felvetette a forgalmi adó csökkentésének tervét az alapvető élelmiszerek esetében, ám a próbálkozások rendre elbuktak.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...