Összesen csaknem egymilliárd forinttal tartozhat a felszámolás alatt lévő Pápai Hús Kft. a sertéstartóknak, és hiába segítene a Földművelésügyi Minisztérium (FM) de minimis támogatással a termelőknek, sokaknál ez nem is alkalmazható.

A felszámolás alatt lévő Pápai Hús Kft. nem fizette ki a beszállító kistermelőket, és közölték velük, hogy erre ne is számítsanak. Van olyan termelő, akinek 11 millióval tartoznak – értesült a Magyar Nemzet. Informátoraik előbb 250 millió forintos, később már 900 millió forint körüli termelői tartozásról számoltak, ezt azonban a felszámoló nem erősítette meg.

A lap szerint a társaság jelenleg kapacitásainak 60-70 százalékos kihasználtságával működik, az állattartó telepek rendben üzemelnek, és eddig a béreket is idejében ki tudták fizetni. Termékeikkel felkészültek már a húsvéti nagyüzemre is, a beszállítókat pedig a felszámolás alatti termelés árbevételéből kívánják kifizetni. A termelők mindenesetre már szervezik a hitelezői választmányt annak reményében, hogy így talán könnyebben hozzá tudnak majd jutni a pénzükhöz.

Ágazati információk szerint a társaság 50-60 sertésbeszállítóval dolgozott, ezek jobbára nagyobbak. A társaság két sertéstelepet is működtetett, ezekre biztosan lesz vevő – vélik helybéliek, akik szerint ez körülbelül száz fő további megélhetését teszi lehetővé. Összességében azonban ennél jóval több, még mindig 700 embert érint a pápai húsüzem felszámolása – hangsúlyozták. Emlékeztettek arra, hogy a miniszterelnök korábban azt ígérte: segítenek a pápaiaknak.

Az érintettek most azt várják, miben nyilvánul meg ez a segítség. Az FM ugyan de minimis támogatást adna a Pápai Hús beszállító termelőinek, de ebben a – gazdálkodónkénti 4,1 millió forint – támogatásban csak azok a sertéstartók részesülhetnek, akik a megelőző három évben nem kaptak már ilyet, vagy ha igen, de összegében nem érte el a fenti értéket, akkor csak a különbözet jár nekik. A pápai húsüzem beszállítói közül 2013-ban már sokakat segítettek ki ezzel a támogatással, így meglehet, hogy most csak keveseknek jelenthet majd némi segítséget a de minimis támogatás.

Tavaly nyáron még úgy nyilatkozott Uzsoki András, a Pápai Hús Kft. akkori ügyvezetője, hogy a különféle technikákkal többször, több oldalról is megsegített pápai húsüzem működése stabil, az ezzel ellentétes híreszteléseket pedig határozottan cáfolta, miközben a szerinte valótlanságokat terjesztő sajtótermékek ellen jogi lépéseket is kilátásba helyezett. Minden számlát kifizettek, és szándékuk szerint a jövőben is kifizetnek – hangsúlyozta akkor, nem tagadva, hogy gondjaik vannak az orosz piac beszűkülése miatt. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az üzem jövőjét egy 2013-as kormányrendelet rendezi, az összesen fennálló 7,6 milliárd forintos tartozás mögött pedig vagyon van.

A társaság vesszőfutása nem új keletű. A húsüzemet korábban működtető Pápai Hús 1913 Kft. 2013-ban kért csődeljárást, a kormány gyakorlatilag előtte minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a céget. Aztán az állam, az önkormányzat, a szaktárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segítette a húsüzemet, illetve a beszállítóit. A feldolgozó azóta az önkormányzat tulajdonába került, a csődeljárás befejeződött. Aláírták a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-vel azt a hitelszerződést is, amely több mint négymilliárd forint hitelhez juttatta a céget.

A szocialista kormányzati időkkel együtt mintegy 10-11 milliárd forint segítséghez jutott az üzem, ezek azonban általában fizetési moratóriummal adott hitelek voltak. A kamatot fizették, a tőke törlesztése azonban bennfentesek szerint soha nem indult meg, ugyanis mire ez elkezdődhetett volna, addigra újabb gondok adódtak a cégnél, s következő segítségre kellett várnia. Még tavaly felvetődött, hogy egy offshore hátterű befektető mindössze egyeurós ajánlatot adott az egész cégcsoport többségi tulajdonáért. Pápa azonban az egyeurós vételárba nem ment bele.

A lap által megkérdezett szakértők szerint az ország egyik patinás húsos cégének kétségkívül nem tett jót az sem, amikor 2011-ben megjelentek a különadók, erre már csak ráadás volt később az orosz piacról való, embargó miatti kiszorulás. A társaság ugyanis a szocialisták által lebonyolított privatizáció után két évig nyereséges volt, de a választások előtt az üzemnek adott munkahelymegtartó támogatás csak arra volt elég, hogy a csődegyezség feltételeit teljesítse, szerkezetátalakításra nem maradt pénz. A lejtmenet pedig a kormányváltás utáni különadók után egyértelműen elkezdődött. Amellett, hogy a húsipar helyzetét az áfacsökkentésig az áfacsalás is nagyon rontotta, a pápai cégnek a különadók évente 600-700 millió forint pluszkifizetési kötelezettséget jelentettek, miközben árbevétele változatlanul húszmilliárd forint körüli volt, később pedig a felére esett.


    

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...