Hiába a jó ár, és a borjúk iránti töretlen kereslet, a jellemzően szíriai arab kereskedők által felvásárolt felnőtt marhát nem tudják eladni a gazdálkodók – írja a Magyar Idők. A szakma szerint a megoldást a török piac megnyitása jelentheti, ennek köszönhetően a felvásárlás üteme és az árak is kiegyenlítődhetnek.

A magyar hízott szarvasmarhák exportjának akadozására panaszkodnak a gazdák: nem tudják eladni az állataikat, a felvásárlók újabb és újabb időponttal hitegetik őket. Az állatokat eközben etetniük kell, ami az elmaradt bevételen kívül jelentős pluszköltséget eredményez. Márton István, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének vezetője lapunknak elmondta: jó minőségű húsmarha két részben értékesül, az egyik a választott növendékborjú. Ez esetben nincs gond az értékesítéssel, a jelentős – elsősorban török – érdeklődés az elmúlt hónapokban az árakat is felhajtotta.

Ezzel szemben a felnőtt hízómarhánál – ami a gyakorlatban 5-600 kilós bikát jelent – valóban akadozik a felvásárlás. A szakember szerint mindez elsősorban a szíriai háború hatásaként értékelhető. „Szíriában háború van, a magyar hízott marhának viszont hagyományosan szíriai arab kereskedők a felvásárlói. A harcok és a zavargások miatt a korábban negyedévente érkező hajók késnek, illetve elmaradnak” – mondta. A négy negyedév alatt korábban a teljes éves hazai állományt felvásárolták az arab kereskedők.

A probléma egyébként nem csak a magyar gazdákat érinti, a déli államokban – Horvátországban és Szlovéniában – is hasonló gondokkal küszködnek az állattartók. Márton István szerint a rendszertelen felvásárlás a kistermelőket érinti a legérzékenyebben. Az állatok idővel túlnőnek és értékükből is veszítenek, s a gazdák takarmányköltségei is emelkedhetnek.

Szerinte hosszú távú megoldást egyedül az jelentene, ha Törökország megnyitná a piacát a magyar felnőtt hízómarha előtt is. Az egyesület két hete kérte a Földművelésügyi Minisztérium segítségét; Márton István szerint a helyzetet ugyanis csak erős agrárdiplomáciával lehet erősíteni. Gyakorlatilag ma már semmi sem indokolja a török importstopot, a Dél-Amerikából szállított szarvasmarha sokkal nagyobb állategészségügyi kockázatot jelent, mint a magyar.

Ha megnyílna a török piac, kiszámíthatóbb lenne az értékesítés: január elsejétől december végéig folyamatosan tudnánk hízott marhát exportálni. Ezáltal megszűnnének a negyedéves csúcsok és a folyamatos áringadozás is – jelezte a szakember.

Szerinte bár a belső piacon is lenne igény a jó minőségű marhahúsra, a viszonylag magas ár miatt azonban még hiányzik a fizetőképes kereslet. A magyar húsipar gyakorlatilag képtelen lenne feldolgozni azt a mennyiségű marhát, amit exportálunk. A vágóhidak amellett, hogy végesek a kapacitásaik, jelentős finanszírozási gondokkal is küszködnek. „Az állattartók hiába vinnék vágóhídra a bikákat, előfordulhat, hogy a pénzükre 60–90 napot kell várni, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem fizet a feldolgozó” – mondta. Hozzátette: a hazai hízottbika-tenyésztők ahhoz szoktak, hogy a külföldi felvásárló azonnal fizet.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...