A sertéságazatot átszövő feketegazdaság vitorlájából kifogták a szelet az idén bevezetett 22 százalékpontos adócsökkentéssel, de a sertéshús áfacsökkentésének hatására – mivel helyettesítő termék – a baromfi ára is csökkent, és  a Baromfi Termék Tanács szerint a baromfitenyésztők már veszteséget termelnek – írja a Termékmix című magazin.

A gyorsreagálású áfacsalók könnyen átevezhetnek a helyettesítő termékre, a baromfira – állította a lapnak a milliárdos csalások miatt botrányokat kavaró volt NAV-vezető, Horváth András, míg a baromfiágazat szereplői szerint igazságtalan hátrány érte őket.

Az első jelenések arról szóltak, hogy a sertéshús áfacsökkentése hatására nem esett vissza jelentősen a baromfihúsok forgalma. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy a csirkehús ára kényszerűségből lekövette a disznóhúsét. Míg szerinte a csirkemell 10 százalékkal lett olcsóbb, addig a csirkecombnál ez az arány már 20 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy itt áfacsökkentés nélkül nyeltek le közel 20 százalékot, amely az egész értékesítési láncon végighaladva végül a tenyésztőknél jelentkezett veszteségként.

Míg a kormányzati lépés előtt 250 forint körül alakult egy kilogramm élőcsirke felvásárlása, addig mára ez szerinte 230-235 forinton alakul. Ilyen árak mellett viszont a csirketenyésztők már veszteséget termelnek, hiszen itt a jövedelmezőségi határ nagyjából 240 forint. Aki tud, ebben a helyzetben inkább elodázza az eladást és inkább készletez, amennyire ez lehetséges.

Ezért aztán a BTT igyekszik elérni, hogy minél előbb szüntessék meg a tarthatatlan helyzetet, és a helyettesítő termékhez hasonlóan a baromfit is az 5 százalékos adókulccsal értékesítsék. Csorbai Attila szerint ehhez a Földművelésügyi Minisztériumtól meg is szerezték a támogatást, és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál kellene elérniük, hogy áment mondjanak a költségvetésre hatással lévő áfacsökkentésre az ő területükön is.

„Nem lehet sokat várni, mert ha későn lépnek, akkor már valaki más baromfiágazatát segítik, mert magyar akkorra már nem lesz.” – mondta Csorbai, aki szerint a magyar baromfisok legfeljebb fél évet bírnak ki a jelenlegi körülmények mellett, aztán tönkremennek.

Az is több kérdést vet fel, hogy miért éppen a sertéságazatnak adták meg a kedvezményes áfakulcsot, míg a helyettesítő termékének nem. Ez komoly versenyhátrányt okoz számukra, és igazságtalannak is tartják. Olyan, mintha a paradicsom áfája kedvezményesebb lenne, mint a paprikáé. Csorbai még a térfélcsere ötletét is felvetette:

„Félig vicces felvetéssel azt szoktam mondani, hogy ha kiderül, hogy nincs többletforrás a baromfihús áfájára június 30-tól, akkor egyszerűen cseréljünk. Legyen a sertésen 27 százalékos áfa és a baromfin 5 százalék. Azután ennek a gazdasági hatásait is meg lehetne vizsgálni”.

Szerinte mindemellett a kísérletezésre az igazán megfelelő termék a tojás lehetett volna, mert ennek nincs helyettesítő terméke, és nem is olyan jelentős gazdasági tényező, hogy komoly károk keletkeznének, ha balul sül el a próbálkozás.

Ami az statisztikában vezetett árakat illeti, az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint az egész csirke feldolgozói ára 6 százalékkal, a csirkecombé 11 százalékkal volt alacsonyabb január végén, mint egy évvel korábban. A csirkemell ugyanebben az időszakban 2 százalékkal lett olcsóbb. Ezek alapján kevésbé lehet vészes a helyzet, de a vevők elsősorban a nagyobb boltokban szembesülnek az árkülönbségekkel.

Megkerestük hát a Spart és a Tescót is, hogy megtudjuk, hogy a forgalmukban hogyan érzékelik az idei változásokat. A Spar kommunikációs vezetője szerint a kimutatásaikból kiderül, hogy a sertéshús forgalmi adójának csökkentése januárban közel 8 százalékkal vetette vissza a baromfi eladás forgalmát, de február első két hetében a visszaesés már nem volt érzékelhető.

„Az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest mínusz 5-19 százalékos árváltozásról tudunk beszámolni, miközben a mennyiségi eladás nem nőtt.” – közölte Maczelka Márk.

A Tesco sem számolt be forgalomcsökkenésről a baromfi esetében. Az eddigi tapasztalatok alapján január végéig a friss, pultos sertéshúsból mintegy harmadával több fogyott, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Januárban a legnépszerűbb sertés termékek a lapocka, a comb és a tarja voltak, csak ezekből közel 800 tonnát adtak el, ami nagyon jó eredménynek számít.

Bár hosszú távú következtetéseket nem érdemes levonni az első hónap tapasztalataiból, az jelenleg elmondható, hogy az előzetesen kalkulált forgalomnövekedésnél nagyobb realizálódott 2015. január elejéhez képest mind a pultos, mind a csomagolt termékek esetében.

A sertéshús forgalmának növekedése mellett a baromfi húsok iránt sem csökkent a kereslet, sőt, a tavalyi évhez képest január végéig több mint 10 százalékos forgalomnövekedést realizált a Tesco.

Az áruházlánc az árak viszonylatában is lekövette az áfacsökkentést a sertéshúsnál, és a teljes kedvezményt továbbadták. A változtatás hatásaként 17,3 százalékkal lett olcsóbb minden sertéstőkehús.

A földművelésügyi miniszter sikerjelentéseket adott az áfacsökkentés után, mondván, nőtt az életszínvonal, fehéredhet a gazdaság. Hiszen az elmúlt években a legnagyobb problémát az ágazatban a feketén behozott termékek jelentették, amelynek nagysága 20-30 százalék között lehet, ez után nem fizettek adót, és ez versenyhátrányt jelentett a kereskedőknek, a feldolgozóknak, de különösen a gazdáknak.

Fazekas Sándor az M1 műsorában arról is beszélt, hogy a tapasztalatok alapján más területekre is lehet majd következtetést levonni, például a tejtermékeknél, a pékáruknál, a zöldség-gyümölcsnél, ahol magas a feketegazdasági arány.

Nem annyira jó hír azonban a baromfiágazat számára, amit a minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István egy nagykanizsai termelői vásáron mondott az MTI-nek. Szerinte ugyanis a baromfiágazatban nem jellemző olyan nagymértékben a feketegazdaság, mint a sertések esetében, vagyis ebben a szegmensben „mindenki egyenlő feltételekkel versenyez”, a sertéshús ára pedig még most is magasabb, mint a baromfié.

Bár az vélhetően valóban igaz lehetett, hogy a feketegazdaság nem fertőzte meg annyira az élelmiszeripar ezen területét, de lehetséges, hogy pont a kormányzati intézkedések hatására ez megváltozott.

Már Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is megjegyezte az MTI-nek, hogy az élősertés áfájának csökkentése a tőkehús irányába mozdította a szürke- és a feketegazdaság szereplőit, ezért javasolta a NAK, hogy az áfacsökkentés terjedjen ki a teljes termékpályára. A baromfi, a zöldség-gyümölcs és a tejágazatban is indokolt volna az.

Horváth András, az élelmiszeripart átszövő áfacsalások miatt botrányt kavaró volt NAV-vezető a Termékmixnek elmondta, hogy a feketegazdaság szempontjából igen káros, hogy a kormány csak a sertés tőkehúsokra vezette be az öt százalékos kedvezményes forgalmi adót, míg a baromfihúsoknál maradt a magas teher. Ezek ugyanis vásárlási szokások szempontjából helyettesítő terméknek számítanak.

„Az 5 százalékos áfa mellett a csalárd vállalkozásoknak egyszerűen nem éri meg a csalás, inkább eltűnnek” – mondta az egykori NAV-os, aki szerint viszont a nagy pénzekben utazó feketekereskedők könnyedén átcsoportosítják az erőforrásaikat. Ha tehát az egyik területről kilépnek, akkor csak átirányítják a csalásokat a másikra. Itt kézenfekvő, hogy a sertéshúsról a baromfira terelődik át a feketeforgalom.

Horváth szerint ez a régióban is tetten érhető, amikor Romániában a fordított áfát vezették be, vagy az alapvető élelmiszereknél a kedvezményes kulcsot, akkor mindjárt átrendeződött felénk a forgalom. Ugyanígy látható ez Szlovákia esetében, ahol ugyancsak a románhoz hasonló tendencia figyelhető meg, így a magyar piac egyre kívánatosabb célpont a maga kiugróan magas áfájával.

A Sága Foods Zrt. vezérigazgatója, Keleti Zsolt szerint sem a közvetlen hatások érintik elsősorban a baromfifeldolgozókat. A Sága felső-középkategóriájú feldolgozott termékekkel rendelkezik, így ezekre az áfaváltozásnak nincs direkt hatása, hiszen a feldolgozott termékek esetében nem változott az forgalmi adó. Ugyanakkor a sertésfeldolgozók jövedelmezősége a nagyobb keresleten keresztül javul, és a megerősödött cégek áttételesen a feldolgozott termékek piacán rugalmasabbak tudnak lenni, esetleg többet, alacsonyabb áron akciózva előnybe kerülhetnek a baromfis feldolgozó cégekkel szemben.

A vezérigazgató rámutatott, hogy az áfacsökkentés egyik legnagyobb célja az „áfázás” visszaszorítása a sertés-ágazatban. Szerinte ugyanakkor senki ne gondolja, hogy akik eddig ezzel a feketekereskedelmi módszerrel éltek, azok most „bezárják a boltot”. Az üzleti modelljük megvan, csak át kell állniuk más alapélelmiszerekre, más húsokra, baromfira, amelyeknek továbbra is magas az áfaterhe. Mivel az áfázás legtöbbször határokon átívelő folyamat, félő, hogy a Romániában csökkentett áfatartalom miatt az ottani feketézők oldaláról még tovább nőhet a nyomás a magyarországi alapélelmiszerek fekete kereskedelmében.

„Ezzel a döntéssel az ország gazdasága szempontjából nem fog javulni a helyzet, így ez csak arra jó, hogy a sertéságazatot szükségtelenül előnyökhöz juttassa a többi élelmiszer-ágazattal szemben” – jelentette ki Keleti Zsolt.

Bár ideiglenesen lehet a készleteket – fagyasztott állapotban – növelni, de ez jelentős többletköltségekkel jár, és ezeknek a tételeknek is egy évnél rövidebb a szavatossági ideje. Valóban, az export megoldás lehet, habár úgy véli, hogy a hazai baromfi-vágóhidak eddig is annyit exportáltak, amennyit csak bírtak. Ha most ezen növelni szeretnének, ezt is csak a korábbinál kedvezőtlenebb feltételekkel – esetlegesen veszteséggel – fogják csak tudni megtenni.

Összességében a vezérigazgatónak az a véleménye, hogy a hivatalos kormánykommunikáció egyoldalúan csak az egyik szektort érintő pozitív fejleményeket taglalja, de ezzel párhuzamosan legalább ekkora problémákat, sőt károkat okoznak a többi oldalon, amiről hallgatnak. A nyershús piaca a fogyasztók fejében az összes húsfélét tartalmazza, ezek közül az egyiket támogatni megint olyan belenyúlás a piac működésébe, amit nem lenne szabad semmilyen kormányzatnak sem felvállalnia.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...