Az Európai Bizottság segítségét kérik a tejtermelők és a sertéstenyésztők támogatására Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország agrárkamarái – állapodtak meg a Visegrádi országok (V4) agrárkamaráinak vezetői lengyelországi ülésükön,

Az agrárkamarák elnökei rendkívüli támogatás keretében forrásokat kérnek a válság által érintett termelőknek, és a biztonsági háló kiterjesztését szorgalmazzák – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  

A V4-ek agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági piacok jelenlegi helyzetét és az orosz embargó hatását. A kamarák szerint sok gazdálkodó és szövetkezet helyzetét tovább bonyolítja a főbb mezőgazdasági termékek – többek között a búza, árpa, repce és cukorrépa – árának idén bekövetkezett csökkenése.

A találkozó résztvevői aggodalmukat fejezték ki a tej- és tejtermék piacán tapasztalható fejlemények miatt. Az intervenciós felvásárlás és a magántárolási támogatások ellenére az árhelyzet romlik, és a hosszú távú előrejelzések szerint nem várható a piaci helyzet javulása az elkövetkező hónapokban.

A sertéshúspiac elhúzódó válsága is aggodalomra ad okot. A sertéshúspiac eddig végrehajtott támogatási intézkedései nem járultak hozzá a piaci helyzet javulásához. Az agrárkamarák elnökei egyetértettek abban, hogy a tej- és sertéshúspiacon tapasztalható drámai helyzet miatt az idei év még nehezebb lesz a gazdálkodók számára az Európai Unióban.

Ennek megfelelően a V4-ek agrárkamaráinak képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen meg minden lehetséges intézkedést a sertéstenyésztők és a tejtermelők megsegítésére. Ennek egyik fontos lépése lenne az orosz embargó feloldása, ezért a találkozó résztvevői közös levélben fordulnak Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez; Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, valamint Federica Mogherinihez, az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez.

Az orosz embargó bevezetése és a tejkvóta megszűnése által leginkább sújtott országokat több mint 5 milliárd euró veszteség érte az elmúlt két évben az EU-ban, és eddig mindössze 500 milliót eurót kaptak. Az agrárkamarák elnökei szorgalmazzák, hogy az Európai Unió rendkívüli támogatás keretében nyújtson forrásokat a válság által érintett termelőknek, és terjessze ki a biztonsági hálót. A találkozó résztvevői egyetértenek abban, hogy további pénzügyi támogatáscsomagot kell kidolgozni és kifizetni a KAP válságtartalékon kívüli egyéb forrásokból elsősorban a tejtermelők és a sertéstenyésztők részére.

A 2015 novemberében megkezdett tárgyalások alapján az idei ülésen is kihangsúlyozták a vezetők, hogy változtatni kellene a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok besorolásán, mert sokukat igazságtalanul zárják ki a támogatási rendszerből. Ezért az érintett agrárkamarák arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne legyen automatikus a nagyvállalati besorolás, amennyiben a feldolgozó bármelyik mutató küszöbét átlépi. A javaslat szerint a három kritériumot (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg) együtt szükséges figyelembe venni, és kizárólag azok együttes teljesülése esetén kerülnének az élelmiszeripari vállalkozások a nagyvállalati körbe. Ennek azért van jelentősége, mert az élelmiszeripar fejlődése nem áll párhuzamban a mezőgazdaság fejlődésével, az üzemekben a technológiai elmaradottság révén több élőmunka alkalmazása szükséges, és az üzemi hatékonyság nemzetközi összehasonlításban alacsony.