A kormány által a sertésstratégiában megálmodott 7 milliós sertéslétszám eléréséhez több sertés hiányzik, mint amennyi van, ráadásul a piaci helyzet miatt egyre többen csökkentik sertésállományukat – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

„A különbség pontosan 3,9 millió darab a kormány által 2020-ra megálmodott 7 millió sertés és a jelenlegi 3,1 milliós állomány között, vagyis több hiányzik, mint amennyi van” – írja közleményében a MOSZ. Az érdekképviselet megítélése szerint a 2012-ben elindított sertésprogram a termelők helyzetén nem javított érdemben, az állomány az elmúlt négy évben nem ugrott meg, sőt a kistermelők ma már kevesebb sertést tartanak, mint a program elindításakor.

A termelők visszavonulása érthető is, hiszen a MOSZ számításai szerint minden egyes, sokhónapnyi munkával felnevelt sertésen több ezer forintot buknak. A felvásárlási árak 300 forint közelébe – nem egy esetben az alá – zuhantak, a termelők egy része ráadásul a beszállított sertések árát sem kapta meg, mivel felszámolásra került az a feldolgozó, ahova értékesítettek.

A MOSZ szerint a termelők támogatták a sertés tőkehús áfájának csökkentését, és most már szeretnék, ha ők is látnák annak előnyét, hogy a fogyasztói árak csökkenése miatt nő a kereslet, és jó lenne megtapasztalniuk, hogy nem csak a spanyol sertéshúst importáló kereskedők hasznát növelné ez a lépés.

A jelek szerint az EU tétlenül szemléli az ágazat vergődését, az intézkedései hatástalanok, ráadásul most ütnek vissza a nemzeti kormány azon, leginkább a nagyobb sertéstartó gazdaságokat érintő intézkedései is – pl. földhasználat korlátozása, alaptámogatás elvonás – amelyek következtében jelentősen romlott a sertéstartók jövedelmi pozíciója – állítja a MOSZ. Megszűnt az a lehetőség, hogy a növénytermesztés eredményéből finanszírozzák az állattartás veszteségeit. Ezen felül idén a támogatások igénybe vételéhez szükséges igazolások kiállítására is díjat vezettek be, így a termelők a támogatás egy részét egyből el is bukják.

A halmozódó veszteségek miatt egyre több termelő csökkenti a termelését, vagy hagyja abba a sertéstartást. A helyzet kezelése érdekében a sertés állatjóléti és tenyészkoca támogatás összegét – élve az EU biztosította lehetőséggel – a maximális összegre kell emelni, a Pápai Hús Kft. sertés-beszállításainak jogos követeléseit teljes összegben ki kell fizetni – követeli az érdekképviselet, hozzátéve, hogy meg kell szüntetni a Vidékfejlesztési Program diszkriminációit és az alaptámogatás elvonást is. A kormánynak sokkal erőteljesebben fel kell lépni az import termékek adózási és élelmiszerbiztonsági ellenőrzése terén, valamint exportélénkítő programot kell indítania. Enyhíteni kell az állattartók számára előírt állomány fenntartási és foglalkoztatási kötelezettségeken, hogy elkerülhető legyen a vállalkozás egészének a csődje, ami a jelenleginél – elsősorban foglalkoztatási – problémákat okozhat.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...