Valószínűleg érezhetően nő januártól a sertéshús fogyasztása, amikor a sertéstőkehús áfája 27-ről 5 százalékra csökken, de egyelőre nem világos, ebből mennyi lesz a fehéredés, és mennyi a tényleges bővülés, valamint az sem garantálható, hogy a növekmény magyar áru lesz, nem pedig importhús. A kérdés az, hogy mekkora pofon éri ezzel a baromfiágazatot, amelyik mindenesetre a baromfihús egészségi előnyeit hangsúlyozó marketingkampánnyal készül a változásokra.

„A sertéshús áfájának csökkentésére válaszul októbertől decemberig tartó időszakban jelentős reklám-, illetve marketingkampány fogja segíteni a baromfiágazatot, azon belül a pulykatartókat és -feldolgozókat is” – mondta el a Világgazdaságnak Erdélyi István. A Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak hozzátette: a marketingakció középpontjában az egészségtudatosság áll majd, a fő üzenet az lesz, hogy a baromfihús egészséges, koleszterinben szegény, valamint a jövő népélelmezési termékcsoportja.

Bár azt Erdélyi is elismerte, hogy a csökkentett sertésáfa bevezetése lépéskényszerbe hozza a baromfiágazatot, földindulásszerű változástól nem tart. „Meggyőződésem, hogy a hazai sertéságazaton nem segít érdemben a meghirdetett forgalmiadó-csökkentés. Ha a sertéshúsfogyasztás nőni is fog, az elsősorban azt eredményezi, hogy több német, holland, valamint dán sertéshús érkezik az országba” – fogalmazott Erdélyi. Szerinte a növekvő kereslet nem ösztönzi a magyar termelőket többlettermelésre, mert a mostani nyomott árak mellett ez nem éri meg nekik. A sertésárak valóban mélypontot értek el a közelmúltban, amikor a vágóállatok kilójáért csupán 340 forintot adtak a piacon. Azóta némileg emelkedtek ugyan az átvételi árszintek, ám a hízók kilóját most sem veszik meg 370-375 forintnál többért. Azzal összehasonlítva, hogy a sertés ára tavaly 400 forint felett volt, sokszor magabiztosan meghaladva ezt a szintet, most kifejezetten alacsonynak mondható az ár. Tény, hogy a hizlaláshoz használt kukorica ára jelentősen csökkent. Míg korábban tonnája meghaladta az 50 ezer forintot, sőt néha a 60 ezres szintet is megközelítette, most 40 ezer forintért vagy az alatt cserél gazdát a piacon. Ez természetesen jó hír a sertéstartóknak, ám tény az is, hogy ilyen körülmények között nehéz érvelniük az áremelés mellett.

Erdélyi István ezért úgy véli, az áfacsökkentés sem lesz megfelelő ösztönző a sertéstartóknak arra, hogy többet termeljenek. „Ilyen árak mellett tarthatatlan a helyzetük, a jelek szerint inkább az importsertés szolgálhatja ki az esetlegesen megnövekvő keresletet” – véli a vezérigazgató, aki szerint jelentős változás nem várható az áfacsökkentéstől.

Vannak, akik másként látják: Raskó György szerint a baromfiágazat januártól padlóra kerül a sertés áfáját csökkentő rendelkezés miatt. „Életszerűtlen és a legkevésbé sem fair a szóban forgó szabályozás, amelynek révén Magyarország lesz az egyetlen ország a világon, ahol a sertéshús olcsóbb, mint a baromfi” – fogalmazott az agrárközgazdász. Raskó úgy véli, a leginkább egészségtudatos emberek úgy hiszik, hogy a csirkehús egészségesebb a sertéshúsnál, rajtuk kívül a többség vélhetően a sertés felé fordul majd, ha azt látja, hogy érezhetően olcsóbb lesz. „Mindezek miatt úgy vélem, a jelenlegi egy főre jutó 24 kilónyi éves sertéshúsfogyasztás akár 3-4 kilogrammal is emelkedhet. Amennyiben így lesz, az azt jelentené, hogy országosan mintegy 30-40 ezer tonnával nő a sertéshús fogyasztása, és vélhetően ugyanennyivel csökken a baromfihús iránti kereslet” – vélekedett Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint a változásokra különösen a pulykaágazat tud nehezen reagálni, mivel annak hosszabb ciklusai vannak. Tény, a vágópulyka felnevelésének átlagos ideje mintegy 24 hét, így az ágazati szereplők nem tudnak mindig lépést tartani a piaci változásokkal. A csirke felnevelésének ideje 60 nap, ezért a csirkehizlaló szereplők sokkal gyorsabban tudnak reagálni.

 „Minden bizonnyal tisztulni fog a piac, és a hivatalosan mért sertéshúsfogyasztás növekedni fog az áfa csökkentésével” – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor egyelőre nehéz megmondani, hogy a növekedés milyen arányban ered a feketeforgalom kifehéredéséből, illetve tényleges többletfogyasztásból. A szakember hozzátette: több jel is arra mutat, hogy a sertésfelvásárlási áraknak egész Európában növekedniük kell a közeljövőben. „Ha az élő állat ára nő, akkor a fogyasztói ár is emelkedni fog, ez pedig részben kompenzálni fogja az áfacsökkentés révén keletkező előnyt” – fogalmazott Éder Tamás.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...