Nem a vonatkozó nemzetközi jogszabályokon alapult az Európai Uniót sújtó orosz sertésbeviteli tilalom – állapította meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). A testület jelentése ellen az oroszoknak hatvan napjuk van fellebbezni.

A WTO döntésére közleményben reagáló Földművelésügyi Minisztérium emlékeztetett arra, hogy az orosz fél 2014 elején tiltotta meg az Európai Unióból származó élősertések, friss disznóhús és az abból készült termékek bevitelét az orosz-fehérorosz-kazah vámunió teljes területére. A vámunió azóta kibővült Örményországgal és Kirgizisztánnal. Az intézkedés hátterében az afrikai sertéspestisnek az EU Fehéroroszországgal határos területein történt szórványos előfordulása áll.

Az Európai Unió moszkvai képviseletének adatai szerint az orosz importtilalommal az uniós kivitel majdnem 25 százaléka esett ki. A magyar sertéságazatnak is jelentős érvágás volt a döntés, mert nagy mennyiségben szállítottunk friss sertéshúst és sertéshúsból készült termékeket is a vámuniós piacra. Az ügyben érintett termékek többségének kereskedelme – az Oroszország által az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalára vonatkozóan politikai okokból elrendelt tilalom miatt – továbbra is korlátozott.

A WTO vitarendezési eljárásában azt állapította meg, hogy az orosz intézkedés nem a vonatkozó nemzetközi normákon alapul. Sérti a WTO állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló, úgynevezett SPS-megállapodását. A tilalom nem veszi figyelembe a regionalizáció elvét. Ennek alapján ugyanis lehetőség van a kereskedelem folytatására egy ország betegségektől elismerten mentes területeiről még akkor is, ha az ország többi részének állategészségügyi státusza nem kedvező.

A testület kiemelte, hogy a WTO-tagok kizárólag a WTO szabályainak megfelelően korlátozhatják a behozatalt állategészségügyi okokra hivatkozva. Hozzátéve azt is, hogy az Európai Unió rendelkezik a világ egyik leghatékonyabb állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszerével, amely szigorú kockázatelemzésen- és kezelésen alapszik.

A testület jelentése ellen hatvan napon belül lehet fellebbezni. Amennyiben az említett határidőn belül nem nyújtanak be fellebbezést, a testület a jelentést elfogadja, és Oroszország köteles eleget tenni az ajánlásnak.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...