Az élősertés felvásárlási mélypontját követően lassan, de biztosan emelkednek az árak. A termelők az értékesítés során már-már bevasalhatják a sertés kilónkénti önköltségét is. Az élő és a hasított félsertés áfájának csökkentéséből ugyanakkor eddig nem profitáltak – állítja egy Komárom-Esztergom megyei termelő, aki az árak kiszámíthatatlan alakulására is panaszkodik. Gyakran valóban követhetetlenül alakulnak az árak a sertéspiacon. A legtöbbször a gazdák, a sertéstartók sem tudják az okát.

Kocson több évtizedes hagyományai vannak a sertéstenyésztésnek. A kocsi Aranykocsi Zrt.-nél az ágazat évente mintegy 30 ezer darab állatot értékesít hízóként.„Azzal, hogy az élőállat áfáját öt százalékra mérsékelték, a piacokon semmit sem lendített” – mondta a kemma.hu-nak László Kálmán, a társas vállalkozás elnök-vezérigazgatója. Szerinte Magyarország nagyon kis pont a kontinens sertéstenyésztésében, hiszen az uniós termelésnek mindössze az egy százalékát adja.

Magyarországon jelenleg mélyponton van az ágazat. A sertésállomány létszáma az 1945-ös esztendővel megegyező, úgy 2,7–2,8 millióra tehető. Sertésfronton a nagyüzemi gazdálkodásban sem tapasztalható fellendülés, nem nőtt a kereslet, nem nőttek a bevételek sem – mondta László Kálmán.

Tavaly a vágósertés kilónkénti átlagára 392 forint körül alakult. De akadt olyan időszak is, amikor 460 forintot is fizettek az élősertés kilójáért. Az idei első félévben ez az adat 348 forint volt. Eközben például Kocson az élőállat egy kilóját 378 forintból állítják el”. A termelők helyzetén valamelyest javít az úgynevezett anyakoca-támogatás, illetve a megpályázható állatjóléti támogatás. Ezt jószágonként fizeti az állam. Egy hízóra vetítve 1000–1500 forintról van szó.

„A sertéságazat hasonló cipőben jár, mint a hazai tejtermelés. Talán csak egy árnyalattal jobb a helyzete” – hangsúlyozta László Kálmán. A felvásárlás során heti ár alapján zajlik az értékesítés. Van persze úgynevezett szerződött piac is, éves megállapodásokkal, a német árutőzsde mozgásaihoz igazítva, illetve azt alapul véve. Az Aranykocsi Zrt. már tíz éve tagja vagyunk egy kereskedelmi és értékesítési szövetkezetnek. Huszonhat–huszonnyolc tagja van ennek a tatabányai székhelyű szervezetnek, amely az eladásokat intézi. Így a kisebb mennyiségű állatlétszámmal foglalkozó gazdák is ugyanolyan feltételekkel jutnak a pénzükhöz, mint a nagyobbak. Az összefogásunknak ez az egyik lényege, valamint egyfajta biztonságot is ad. Jelenleg az élősertés felvásárlási ára végre közelít az önköltségihez, 365–372 forint kilogrammonként.

Egy dolog azonban tény: abból, hogy öt százalékra mérsékelték az élő- és félsertés általános forgalmi adóját, a termelők mit sem érzékelnek – írja a lap. A „megmaradt” 22 százalékból nekik semmi sem jut. Ennek okán a gazdák kérdése is jogos: ennyi pénz hol és hová tűnhet el a rendszerben? A termelőknek – sok esetben – nincs megfelelő eszköz a kezükben, hogy érdekeiket érvényesítsék. Ezért gyakran előfordul, hogy a disznók nőnek, miközben a túlsúlyos állatokból értékcsökkent „végtermék” nem lesz.