Visszafoghatja a hazai élőállat-exportot az újabb megyében megjelent kéknyelv-betegség. Bár a vírusnak nincs komolyabb állategészségügyi jelentősége, a külföldi partnerek körében mégis bizalmatlanságot okoz, és bár van igény a magyar hús- és tejelő marhára is, a piacok ugyanakkor a járvány hírére megpróbálják lenyomni az árakat – írja a Magyar Idők.

Az újabb megyében kimutatott kéknyelv-betegség mértéke nem jelentős, Tolna megyében két, Somogyban pedig egyetlen egyedben mutatták ki a fertőzést. A hazai állattenyésztők előtt nem ismeretlen a vírus: tavaly Csongrád megyében jelent meg a kérődzőket érintő betegség. Bár a szúnyogok által terjesztett kór a szarvasmarhák esetében általában enyhe lefolyású, az export­piacainkon azonban átmeneti zavart okozhat a betegség ismételt felbukkanása.

Az enyhe lázzal járó megbetegedés Európa nagy részén ismert, állategészségügyi szempontból nem okoz különösebb gondot. Ugyanakkor több állam – köztük legfontosabb exportpartnereink, mint például Törökország – emiatt lezárják határaikat a magyar marhák előtt, holott náluk gyakorlatilag az egész állomány fertőzött – mondta a lapnak Bognár László, a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetségének titkára, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. A húsmarha iránti kereslet egyelőre erős, ahogy a tejelő marha piaca is stabilnak látszik.
A betegség felbukkanásának hírére azonban a partnerek elkezdtek alkudozni, a járványügyi helyzet miatt megpróbálják minél alacsonyabbra szorítani az árakat. „Bár túlzott a vevői oldal elvárása a magyar állatokkal szemben, meg tudunk felelni a kritériumoknak – mondta Bognár. Szerinte az ország más megyéiből a megfelelő intézkedések betartásával tudunk élő állatot szállítani a külpiacainkra. A betegség terjedésének megelőzése érdekében ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a gazdálkodók vegyenek részt a mentesítési programban, a kötelező vakcinázáson kívül eső területeken is.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint Magyarország élőmarha-exportja 16 százalékkal nőtt az idei első fél évben. A főbb partnerünk továbbra is Törökország, ide került a legtöbb szarvasmarha, több mint ötmilliárd forint értékben. Bár Libanon szintén jelentős piacunk, az első fél évben 44 százalékkal kevesebbet exportáltunk, míg Ausztriába 14 százalékkal több szarvasmarha került. Augusztusban az AKI adatai szerint 1,7 százalékkal nőtt a fiatal bika termelői ára itthon, míg a vágótehén 2,8 százalékkal, a vágóüsző pedig 7,2 százalékkal drágult. A járványügyi helyzet a marhahús-kereskedelemre nincs hatással, az első fél évben kilenc százalékkal nőtt hazánk marhahúsexportja, a kivitel értéke ugyanakkor hat százalékkal esett. A csontos marhahús ára is nőtt: egy kiló hús feldolgozói ára 1-1,5 százalékkal emelkedett az első hat hónapban.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...