Visszafoghatja a hazai élőállat-exportot az újabb megyében megjelent kéknyelv-betegség. Bár a vírusnak nincs komolyabb állategészségügyi jelentősége, a külföldi partnerek körében mégis bizalmatlanságot okoz, és bár van igény a magyar hús- és tejelő marhára is, a piacok ugyanakkor a járvány hírére megpróbálják lenyomni az árakat – írja a Magyar Idők.

Az újabb megyében kimutatott kéknyelv-betegség mértéke nem jelentős, Tolna megyében két, Somogyban pedig egyetlen egyedben mutatták ki a fertőzést. A hazai állattenyésztők előtt nem ismeretlen a vírus: tavaly Csongrád megyében jelent meg a kérődzőket érintő betegség. Bár a szúnyogok által terjesztett kór a szarvasmarhák esetében általában enyhe lefolyású, az export­piacainkon azonban átmeneti zavart okozhat a betegség ismételt felbukkanása.

Az enyhe lázzal járó megbetegedés Európa nagy részén ismert, állategészségügyi szempontból nem okoz különösebb gondot. Ugyanakkor több állam – köztük legfontosabb exportpartnereink, mint például Törökország – emiatt lezárják határaikat a magyar marhák előtt, holott náluk gyakorlatilag az egész állomány fertőzött – mondta a lapnak Bognár László, a Magyar Szarvasmarha Tenyésztők Szövetségének titkára, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. A húsmarha iránti kereslet egyelőre erős, ahogy a tejelő marha piaca is stabilnak látszik.
A betegség felbukkanásának hírére azonban a partnerek elkezdtek alkudozni, a járványügyi helyzet miatt megpróbálják minél alacsonyabbra szorítani az árakat. „Bár túlzott a vevői oldal elvárása a magyar állatokkal szemben, meg tudunk felelni a kritériumoknak – mondta Bognár. Szerinte az ország más megyéiből a megfelelő intézkedések betartásával tudunk élő állatot szállítani a külpiacainkra. A betegség terjedésének megelőzése érdekében ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a gazdálkodók vegyenek részt a mentesítési programban, a kötelező vakcinázáson kívül eső területeken is.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint Magyarország élőmarha-exportja 16 százalékkal nőtt az idei első fél évben. A főbb partnerünk továbbra is Törökország, ide került a legtöbb szarvasmarha, több mint ötmilliárd forint értékben. Bár Libanon szintén jelentős piacunk, az első fél évben 44 százalékkal kevesebbet exportáltunk, míg Ausztriába 14 százalékkal több szarvasmarha került. Augusztusban az AKI adatai szerint 1,7 százalékkal nőtt a fiatal bika termelői ára itthon, míg a vágótehén 2,8 százalékkal, a vágóüsző pedig 7,2 százalékkal drágult. A járványügyi helyzet a marhahús-kereskedelemre nincs hatással, az első fél évben kilenc százalékkal nőtt hazánk marhahúsexportja, a kivitel értéke ugyanakkor hat százalékkal esett. A csontos marhahús ára is nőtt: egy kiló hús feldolgozói ára 1-1,5 százalékkal emelkedett az első hat hónapban.