Marad a 27 százalékos áfa a sertésmájnál és -tüdőnél, és a sima zsírszalonna áfája is 27 százalék marad jövőre, ugyanakkor a húsos szalonnákra már vonatkozik az adócsökkentés – írja a Világgazdaság. Közben csökkent a kereslet és az élősertés felvásárlási ára is.

Január 2-án 17,3 százalékkal kellene olcsóbbnak lennie a sertéshúsoknak a december 31-inél – elméletben. A gyakorlatban azonban ez aligha lesz így. Egyrészt nem az összes, disznóból készült termék ára fog csökkenni: a felvágottak, a füstölt és sózott húsok mellett a belsőségek továbbra is 27 százalékos áfát kell tartalmazzanak, de a zsírszalonna és a sertésmáj sem lesz olcsóbb jövőre. A nyers sertéshúsnál sem tizedszázalékra pontosan fog megjelenni a január 1-jei áfacsökkentés hatása. Azt egyelőre senki sem meri megmondani, hogy az adóteher 22 százalékpontos mérsékléséből mennyit adnak át a kereskedők a fogyasztóknak.

Amikor 2006-ban az áfa felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra mérséklődött, az árak nem csökkentek 4 százalékkal; 2006 januárjában az előző hónaphoz képest így 0,1 százalékos inflációt regisztrált a KSH. Persze más tényezők emelték az árakat: változatlan adótartalom mellett számolva 1,2 százalékos volt a drágulás. Ez  annyit jelent, hogy a kereskedők 1-2 százalékpontot átadtak az áfacsökkentésből, de nem a teljeset.

A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei a tavasszal még árellenőrzéseket és szigorú fellépést ígértek, mondván: megvannak a tárca eszközei annak kikényszerítésére, hogy a költségvetésnek 25 milliárdos kiesést hozó intézkedés igenis a fogyasztóknál csapódjon le. Most az árellenőrző rendszert firtató kérdésre azonban a Világgazdaságnak már azt válaszolták: „A piaci verseny miatt attól a sertéstőkehúst értékesítő vállalkozótól, amelyik nem csökkenti az áfacsökkentéssel arányosan a fogyasztói árat, nem vásárolnak majd.”

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke biztos abban, hogy a sertéshús ára jelentősen mérséklődni fog jövőre az intézkedés nyomán. A kereskedők közötti verseny kikényszeríti az árcsökkentést – hangsúlyozta ő is, hozzátéve: azt elképzelhetőnek tartja, hogy néhány százalékot „lenyelnek” egyes kereskedők. Ez azért is könnyebb lesz, mert egyébként is csökkennek az árak. Az elnök úgy véli, a vörös húsokat megalapozatlan állítások érték (a WHO jelentése a rák kockázatáról), s ez öt százalékkal vetette vissza a sertéshús iránti keresletet. Ez meglátszik a felvásárlási árak mérséklődésében is, amelyek – mondta – 400 forint közeléből (ez a tavaly árszint) 300 forintra estek. Ez tovább csökkenti a fogyasztói árakat, amelyek így akár ötödével is mérséklődhetnek jövőre.

De nem minden sertéshúsnál. Az Országgyűlés ugyanis csak a 0203-mal kezdődő vámtarifaszámú termékeket sorolta a kedvezményes, ötszázalékos kulcsba. Ez alapján a sertéshúsok közül a karaj, a tarja, a comb, a lapocka, az oldalas és a dagadó egyértelműen olcsóbb lehet jövőre, ám a besorolások miatt biztosan kimarad a sertésmáj és a zsírszalonna az adócsökkentésből. Ezenkívül az egyéb vágási melléktermékek maradtak a 27 százalékos körben, ami az adóztatásban a farkat, a fejet és annak részeit (vagyis a fület és a nyelvet is), valamint a vesét, a tüdőt, a szívet, a velőt és a lábat is jelenti. Ez utóbbinál kérdéses lehet, hogy a csülök vagy a köröm hová tartozik: ha sertéslábként vágási melléktermékként értelmezik ezeket, akkor 27 százalék lesz az áfájuk januártól, ám ha sima csontos húsként – ahogyan azt most is teszi a piac több szereplője –, akkor 5 százalék. Az viszont biztos, hogy a zsírszalonna a magasabb terhet kapja, míg a húsos szalonnák (toka, császár, hasaalja) a kedvezményes kulcsot.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...