Az egy évvel korábbinál 2 százalékkal kevesebb búza betakarítását valószínűsíti előrejelzésében a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) és a Tallage a 2016/2017. gazdasági évben: előbbi 717 millió tonnát, utóbbi 703 millió tonnát prognosztizál. Az Európai Unióban jó kondícióban vannak a fejlődő állományok, ezért a bizottság az ötéves átlagot meghaladó, 6,11 tonna/hektár hozamra számít az idén.

Franciaországban az őszibúza-állományok 88 százaléka volt jó/kiváló állapotban április végén, Magyarországon – az április eleji állapotfelmérés során – a növényzet 86 százaléka kapott jó/közepes minősítést (2015-ben 84 százalék). A prognózisok 145–152 millió tonna (–4–5 százalék) uniós búzatermést helyeztek kilátásba a 2016/2017-es gazdasági évben. A régióban némi aggodalomra az ukrajnai tavaszi szárazság ad okot. Az EU fő kukoricabeszállítójánál már a 2015. évi őszi vetés sem a tervek szerint alakult, és a tavaszi vízhiány csak fokozza az idei búzakibocsátással kapcsolatos bizonytalanságokat. A Tallage egyelőre 19,5 millió tonna, az IGC 21,5 millió tonna (egyaránt 6 millió tonnával kevesebb) termést jelez a fekete-tengeri országban. Ezzel szemben Oroszországban biztatóak a kilátások, és a 2015. évitől alig elmaradó mennyiségű, összesen 58 millió tonna búzát arathatnak az idén.

Az USA-ban az agrárminisztérium (USDA) 2016. május 2-i tájékoztatása szerint az őszibúza-állományok 61 százaléka volt jó/kiváló kondícióban, szemben az egy évvel korábbi 43 százalékkal. A szak- értők egyelőre 53 millió tonna körüli búzatermést tartanak valószínűnek az észak-amerikai országban az idén, ami 5 százalékkal maradna el az egy évvel korábbitól. A búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 170–175 dollár (USD)/tonna sávban hullámzott a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT), 150–155 euró/tonna tartományban a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) 2016. április utolsó hetében.

Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a malmi búza fronthavi kurzusa 44 ezer forint/tonnára, a takarmánybúzáé 42 ezer forint/tonnára araszolt ugyanekkor – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentésében.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...