Bár alacsonyak a búza és a kukorica piaci árai, nem várható változás a hazai szántóföldi növények vetésszerkezetében. A gazdálkodók az idén a tavalyihoz hasonló nagyságú területen vetnek őszi búzát, ahogyan várhatóan a kukorica tavaszi vetésterülete sem változik majd – írja a Magyar Idők.

Nem várható nagyobb változás a vetésszerkezetben, hozzávetőlegesen egymillió hektáron kerül az idén őszi búza a földekbe, az eddig megszokotthoz képest pedig várhatóan kukoricából sem vetnek majd kevesebbet a gazdálkodók tavasszal. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: annak ellenére nem várható elmozdulás a hazai vetésszerkezetben, hogy a gabonaárak évek óta alacsonyan vannak, az idén pedig a korábbiakhoz képest is sokkal alacsonyabb áron vásárolják fel a kereskedők a terményt.

Korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszélt a 2050-ig szóló nemzeti élelmiszer-gazdasági program bemutatásakor arról, hogy az úgynevezett tömeggabona-termelés helyett át kellene állnia a magyar mezőgazdaságnak azon alternatív növények termesztésére, amelyek jobban eladhatók a pia­con. Példaként a fehérjenövényeket, köztük a GMO-mentes szóját említette, amelynek a termesztését egyébként jelentős európai uniós forrással támogatja a kormány. Vancsura József szerint ugyanakkor a vetésszerkezetet lényegesen nem lehet megváltoztatni Magyarországon, mivel nincs olyan növény, amivel ki lehetne váltani a búzát vagy a kukoricát. „Repcéből a jelenleginél nagyobb területet nem tudunk bevonni a termelésbe, ugyanis nincs olyan adottságú föld, ami alkalmas lenne erre, a napraforgóból pedig a vetésforgó miatt nem nőhet tovább a vetésterület” – jegyezte meg. A szójáról pedig elmondta: bár az elmúlt két évben a támogatásoknak köszönhetően valóban megnőtt a gazdálkodók körében a vetési kedv, a legtöbben most ismerkednek a növény tulajdonságaival. Ugrásszerű növekedésre egyébként sem lehet számítani, mivel a szakember szerint a szójának megvan a maga talaj- és klímaigénye, amit az ország csak nagyon kis részén lehet biztosítani.

Az őszi vetőmagvásárlások is azt jelzik, hogy a gazdálkodók döntő többsége a korábban megszokott növények termesztésénél marad. Elmozdulás egyedül a fajtaválasztásban figyelhető meg. Polgár Gábor, a Vetőmagszövetség ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta: bár az idei szezonról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt látni, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb része választ bőtermő, de kevésbé jó minőségű fajtákat. Ennek oka, hogy az elmúlt 2-3 évben minimálisra csökkent a pia­con a prémium, a malmi minőség és a takarmánybúza ára közti különbség. Mivel egy hektárra vetítve mindenki a lehető legnagyobb hasznot próbálja elérni, ezért döntenek sokan a bőtermő fajták mellett – hívta fel a figyelmet.

Polgár szerint az idén kicsit később és nehézkesebben indult a szezon. Az árakban a gabonapiachoz hasonlóan csökkenés van a tavalyi szinthez képest. A kínálat folyamatosan új fajtákkal bővül, a keresletet azonban az idén némiképp csökkentették az alacsony gabonaárak. Mivel a gazdák bevétele csökken, ezért a legtöbben igyekeznek visszafogni a kiadásaikat. „Ugyanakkor félő, hogy ezzel együtt emelkedni fog az úgynevezett visszavetett gabona aránya és csökken a jó minőségű, fémzárolt vetőmag használata” – mutatott rá.

Az őszi vetés egyébként már az ország jó részén elindult, sőt a repce esetében a déli területeken már végeztek a munkálatokkal a gazdálkodók. Az elvetett területeken már ki is keltek a növények, a kártevők megjelenése miatt pedig már a védekezés is beindult a földeken. Az őszi kalászosok esetében még csak a talaj-előkészítés van folyamatban, a vetés szeptember közepén a hibrid búzafajtákkal kezdődik majd.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...