Tízévenként egyszer van olyan jó gabonatermés, mint a tavalyi, de még ennél is ritkábban fordul elő, hogy egyszerre kiemelkedő az őszi búza és a kukorica terméseredménye – állítják a gabonatermesztők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön hozta nyilvánosságra a fontosabb őszi betakarítású növények 2014-es terméseredményeit. Kukoricából csaknem 9,2 millió tonnát takarítottak be a múlt évben, 34,7 százalékkal többet az előző évinél. A termésátlag elérte a hektáronkénti 7,74 tonnát. Búzából 3,5 százalékkal többet, 5,2 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag 4,71 tonna volt.

Magyarországon a 7,7 tonnát meghaladó hektáronkénti átlagtermés kifejezetten jó – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek. Ez a hozam ugyan Nyugat-Európában és az amerikai kukoricaövezetben „nem kelt feltűnést”, de Magyarország a mérsékelt égövben van – jegyezte meg.

A KSH adatait kommentálva Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára elmondta: a gabonaárak a jó termés miatt csökkentek ugyan Magyarországon, de nem zuhanásszerűen. Ennek oka, hogy a magyarországi árakat alapvetően a világpiaci árak határozzák meg, amelyek követik a világpiaci tendenciákat.

Elmondta: a búza minősége 2014-ben gyengébb volt a szokásosnál, ugyanis a megtermett gabonamennyiség mintegy harmadát tette csak ki a malmi minőségű búza. Ezért a malmi búza tartotta az árát. A takarmánybúza ára elvált a malmi búzáétól, és csökkent.  A kukorica ára szintén csökkenő trendet mutat, ám az utóbbi hetekben ennek a terménynek az ára is elkezdett nőni - mondta a főtitkár.

Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója elmondta: a világpiaci árak csökkenő tendenciája Magyarországra is hat, így a kukorica ára most tonnánként 40 ezer forint körül van. Ennél magasabb a takarmánybúza ára, ami tonnánkét 42-43 ezer forint körüli, míg a malmi búza ára 50 ezer forint feletti. Hozzátette: az alacsonyabb árak ellenére, a jó termés miatt, a gazdáknak erősödött a jövedelempozíciója.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...