Lassan halad Tolna megyében a kukorica betakarítása a csapadékos időjárás illetve a tartósan alacsony felvásárlási árak miatt. Közben a csapadék kedvez a gombás fertőzéseknek, a költségoldalt pedig növeli, hogy egy rendeletmódosítás hiánya miatt már a drágább, téli ipari gázzal kell számolniuk.

Hónapok óta tonnánként a negyvenezres ár környékén mozog, lényegesen olcsóbb, mint tavaly volt, pedig idén kevesebb termett belőle. Nem értik a gazdák, ha idén, a nyári aszály miatt kevesebb kukorica termett mint tavaly, miért adnak tonnánként 5 ezer forinttal kevesebbet érte a felvásárlók – írja a teol.hu. Sajnos elsősorban nem a helyi viszonyok, hanem a világpiac határozza meg itthon is az árakat. A gazdálkodók helyzetét nehezíti, hogy alig vannak hazánkban jelentős méretű állattartó telepek, ahol egyébként keresett termék lenne a viszonylag olcsó kukorica. A megye egyik legnagyobb gazdasága, a teveli mezőgazdasági zrt. vezetője, Guth István elmondta, eddig tonnánként 43 ezer forintért értékesítettek, ezen a héten viszont 45 ezer forintért sikerült eladni valamennyi kukoricát. A kereskedő, aki az üzletet megkötötte velük, elmondta, a chicagói tőzsde prognózisa szerint pár héten belül ismét visszaesik a kukorica ára.

A két nagy magyarországi etanol-gyár – a dunaföldvári és a szabadegyházi – egy-egy millió tonna kukoricát vásárol évente, melyből alkohol készül, amit belekevernek a benzinbe. Az országos mennyiség ebből a terményből idén 5 és 6 millió tonna körül várható, vagyis ha a 2 millió tonnát leszámítjuk, ami a két etanol-gyárba megy, illetve levesszük a belföldi takarmányfogyasztást, akkor is több millió tonna vár még a külföldi piacokon való értékesítésre. A felvásárlók pedig az árat és a piac mozgását figyelik. Damm János kereskedő elmondta, ő úgy látja, jelenleg tonnánként 44 ezer forinttal kötnek szerződéseket a felvásárlók a gazdákkal, de januárig tárolniuk kell a terményt ezért a pénzért. Mégpedig úgy, hogy annak ne romoljon a minősége. A hazai értékesítést nem könnyíti meg az a tény, hogy még a tavalyi kukoricából is bent ragadt egymillió tonna körüli mennyiség.

Ebben a piaci helyzetben pedig az állattartók sem értik, ha a kukorica felvásárlási ára jóval alacsonyabb, mint tavaly volt, akkor a takarmányboltokban miért nem estek vissza jelentősen az árak. A lap tudósítóinak tapasztalatai szerint elég nagy különbségek vannak az egyes boltokban elkért összegek között. Ott ahol a gazdálkodók maguk tartják fenn (ők adják a búzát, kukoricát) a takarmányboltot, ott jóval olcsóbb a termény, például Zombán már egy mázsa kukoricát, áfás áron 5300 forintért is meg lehet vásárolni. Ott viszont, ahol magánvállalkozóként végzik a takarmányok értékesítését, ott akár ez az összeg, mázsánként ezer-ezerötszáz forinttal is több lehet.

A megye kukoricaterületének több mint a fele még betakarítás előtt áll – mondta Marosi Norbert, a mezőgazdasági termelők szövetsége megyei titkára. Nagy gondot jelent a napokban lehullott sok csapadék (a múlt hét végén a megye déli felében 75 milliméternyi eső esett), mert a kukorica nedves, párás környezetben könnyen fuzáriumos fertőzést kaphat. A megyei termésátlag hektáronként 7 tonna körül várható (tavaly 9,1 tonna volt), ami 40-43 ezer forinttal számolva 300-320 ezer forintos bevételt jelent a gazdálkodóknak hektáronként. A 300 ezer forintos hektáronkénti önköltség mellett a haszon idén nem sok – mondta a titkár.

A kiadásokat tovább növelik a szárítási költségek, ráadásul egy nyári jogszabály módosításának köszönhetően idén október 1-jétől kezdődött a téli időszak, ami azt jelenti, hogy innentől lényegesen drágább az ipari gáz ára, mely a szárítás költségét megemeli. Tavaly november 1-jétől indult a téli időszakhoz kapcsolódó tarifa. A költségtöbblet több millió forint, ami egy-egy átlagos gazdálkodót érint. Az agrártárca felé már jelezték a termelők, hogy ez hátrányosan érinti őket és kérték, állítsák vissza a tavalyi, november 1-jével kezdődő téli időszakot, ígéretet ugyan kaptak, de eddig még az ehhez kapcsolódó rendeletmódosítás nem jelent meg.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...