A kukoricaterület hetven százalékán végeztek az aratással a gazdák. A magtárakba a várakozásoknak megfelelően hatmillió tonna kukorica kerülhet, az árak pedig változatlanul a negyvenezer forintos tonnnánkénti szinthez közelítenek.

A jó idő kedvez az aratásnak, azonban a hideg miatt természetes úton kevesebb nedvességet ad le a kukorica, mint amire a gazdálkodók számítottak – mondta a Magyar Időknek Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Emiatt a teljes termést mesterséges úton kell szárítani, ami jelentősen megemeli a termelők kiadásait.  Az országban minden elvetett területről be tudják takarítani a kukoricát a gazdálkodók, az időjárásnak köszönhetően nem lesz olyan terület, ahol télire kint marad a termés – emelte ki.

A felvásárlási ár változatlanul tonnánként negyvenezer forint körül alakul. Az árakra a nyersolaj ára és a forint árfolyama mellett a kikötők közelsége is nagy hatással van, nem ritka, hogy egy-két, vagy akár három forintot is emel a kukorica értékén. A termelők nem számítanak nagyobb nyereségre idén, ahhoz ugyanis a GOSZ elnöke szerint legalább ötvenezer forintos tonnánkénti árra lenne szükség. Ezt a szintet idén vélhetően már nem éri el a kukorica. Mint mondta, nagyon oda kell figyelni a forint árfolyamának alakulására is: ha erősödik, akkor a pozíció a negyvenezres árhoz közeledik, ha viszont gyengül, akkor emelkednek az árak.

Ezt az időszakot ki kell használni az értékesítésre. Ha valaki odafigyel és jó pillanatban ad el, sokat nyerhet – emelte ki. Ugyanakkor mindez csak a nagyobb termelőkre igaz, a kis- és közepes gazdálkodóknak csatlakozniuk kell a nagy integrátorokhoz, vagy a nagyobb szárítókhoz, ellenkező esetben ki lesznek téve a kereskedők akaratának. Ahol egy magtárban vagy egy telephelyen legalább 4-5 ezer tonna kukorica van, az áru piacképesebb, mint ahol pár száz tonnát tárolnak. A termelők jelentős része az elmúlt években már felismerte ennek a jelentőségét, az évek alatt pedig kialakult, ki hova viszi a kukoricáját, vagy kivel köt üzletet – tette hozzá Vancsura József.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...