Mintegy 9 tonna vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a tavaszi vetőburgonya ellenőrzéseken. A vevők megtévesztésével illegálisan forgalomba hozott, de fémzár címkével, és növényútlevéllel nem rendelkező hamis vetőgumó tételek használata a szakemberek szerint akár 80 százalékos terméskiesést is okozhat.

A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (NKI) és Kiemelt Ügyek Igazgatóság (KÜI) ellenőrei márciusban és áprilisban szúrópróbaszerű vetőburgonya próbavásárlásokat végeztek, melynek során illegális vetőgumó forgalmazást tapasztaltak. Az ellenőrzéseken a szakemberek mintegy 9 tonna, vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglaltak le – írja közleményében a hivatal.

Magyarországon a vetőburgonya csak növény-egészségügyi ellenőrzést és hatósági minősítést követően, fémzároltan, növényútlevéllel ellátva hozható forgalomba. A termesztők a szaporítóanyag előállítást az illetékes megyei kormányhivatalnál kötelesek előzetesen bejelenteni. A hatósági ellenőrzést igazoló fémzár címke csak többszöri szántóföldi és laboratóriumi vizsgálat után kerülhet egy adott szaporítóanyag tételre. A címke egyben növényútlevél is, azaz a szaporítóanyag minőségén túl, annak zárlati károsítóktól való mentességét is garantálja.

Az étkezési burgonya termesztésekor megmaradó apró méretű burgonya vetőburgonyaként való forgalmazása a NÉBIH szakemberei szerint nemcsak tilos, de veszélyes is, mivel ennek minősége nem ellenőrzött, és számos, szabad szemmel nem látható növényi károsítót hordozhat. A burgonyát megtámadó, vetőgumóval terjedő vírusok, baktériumok és gombák ellen nincs a gyakorlatban alkalmazható, hatékony növényvédő szeres eljárás. A fémzárolt vetőgumó használatával megelőzhető ezeknek a károsítóknak a terjedése, felszaporodása.

A minőségi magyar vetőburgonya védelme és az illegális áruk mennyiségének csökkentése érdekében a NÉBIH a társhatóságok bevonásával a jövőben is fenntartja a fokozott ellenőrzéseket ezen a területen.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...