„A Magyarországon a lovaknál jelentkező fertőző kevésvérűség (FKV) jó része visszavezethető Romániába” – mondta boon.hu-nak Szegő Zsolt, a Magyar Állatorvosi Kamara lógyógyászati specialistája, aki szerint a hazai szűrést akadályozza, hogy a lovak harmada nincs jelölve, és azokat vizsgálatra sem viszik gazdáik. Mint ismert, FKV-fertőzöttség gyanúja merült fel egy Encsen tartott ló esetében. Az FKV miatt egyébként jelenleg 9 megye 11 településén rendeltek el karantént.

Hosszú évekig nem volt FKV fertőzöttség a hazai lovaknál, az idén több eset is előfordult.

A betegségnek két típusa van, az egyik esetben a ló csak hordozó, tünetei nincsenek, más állatok megfertőzésére kicsi az esély. A másik, amikor megbetegszik az állat, ez a ritkább, hosszú évek után idén márciusban fordult elő az első ilyen hazánkban. A lovakat egyébként mindig vizsgálták, évente csupán 2–3 hordozót találtak.

 „A gond az, hogy Romániában ez a fertőzés évtizedek óta jelen van. A határok átjárhatóak – igaz, állat-egészségügyi szempontból megvannak az előírások, de ezeket sokszor nem tartják be. Romániában olcsón megvásárolhatók a lovak, és az ellenőrzés sajnos nem erőteljes” – mondta az állatorvos.

Itthon van jogszabály az állatok egyedi jelölésére, chippelésére. Ezeket a lovakat, amennyiben nem érintkeznek más állatokkal, háromévente, ha érintkeznek, akkor évente kell vinni vérvizsgálatra, ami kimutathatja az FKV-t. Ezzel lehetne szűrni az eseteket, de a lovaknak minimum 30 százaléka nincs jelölve, emiatt vizsgálatra sem viszik ezeket.

A fertőzés hírére persze duplájára nőtt a vérvizsgálatok száma, de  Szegő Zsolt szerint azok viszik, akik eddig is lelkiismeretesen törődtek a lovukkal.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...