Denevérben mutatta ki a veszettség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma. Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki – akár legyengült, akár elhullott – denevért talál a földön, puszta kézzel semmiképpen ne fogja meg kézzel, hanem kérje szakember segítségét.

Szeptember elején szállítottak be egy legyengült denevért a Fővárosi Állat és Növénykert mentőközpontjába, ahol az október elején elpusztult. A tetemet az Állatkert munkatársai veszettség gyanújával küldték el a NÉBIH laboratóriumába, a betegséget a vizsgálatok is igazolták. A denevért az Állatkert teljesen elszigetelt egységében tartották, a látogatók nem érintkezhettek vele – áll a NÉBIH közleméányében.

A denevérállományokban Európa-szerte előfordul a veszettség, amelyet azonban a rókákat és háziállatokat megbetegítő szerotípustól eltérő vírusok, az ún. EBLV-1 és EBLV-2 vírustörzsek okoznak. Rendkívül ritka, hogy az EBLV-1 vírus más emlősállatot betegít meg, EBLV-2 vírust pedig ez idáig kizárólag denevérekben mutatták ki. Az elmúlt négy évtizedben mindössze négy olyan esetet írtak le, amikor denevér veszettségvírus emberben okozott halálos kimenetelű fertőződést. Három esetben denevér harapásához volt köthető a megbetegedés, az áldozatok közül kettő denevérkutató volt.  A jelenlegi esetnél a szekvencia vizsgálat jelenleg folyamatban van.

A fertőzés közvetlen kontaktussal, azaz harapás útján, vagy a fertőzött állat nyálának a nyálkahártyákra, sebbe vagy szembe jutásával terjed, így azok, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen denevérekkel, vagy nem kerülnek kapcsolatba velük, nincsenek kockázatnak kitéve.

Általánosságban elmondható, hogy az állatot megfogni nem szabad, mert félelmében haraphat. Denevérek esetében – mivel biztosan csak laboratóriumi körülmények között mutatható ki a betegség – mindig kell gondolni a veszettséggel való fertőzöttség lehetőségére, ezért annak a személynek, aki denevérrel érintkezett, jelentkeznie kell a háziorvosnál. A denevérekkel dolgozó szakemberek esetében pedig elengedhetetlen a megelőző veszettség elleni védőoltás.

Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki denevért talál a földön, semmiképpen ne fogja meg kézzel! Ha az állat mozgásképes, legjobb békén hagyni. Ha legyengültnek vagy sérültnek tűnik, lehetőség szerint kérjük szakember segítségét a befogásában! A denevérmentéssel foglalkozó szervezetekről itt tájékozódhatunk. Esetleg az állat érintése nélkül, kartonlappal vagy vastag bőrkesztyűvel próbáljuk meg egy dobozba terelni az állatot mindenképpen kerülve a harapás lehetőségét. A műveletet kellő óvatossággal végezzük, mivel az apró testű állatok csontozata és bőrvitorlája rendkívül sérülékeny. Az így befogott állatot tartsuk nyugodt, hűvös helyen a szakember megérkezéséig.

Ha véletlenül berepül a szobába egy denevér, ne fogjuk meg, hanem kapcsoljuk le a villanyt és hagyjuk nyitva az ablakot, általában az állat néhány kört repül tájékozódás céljából és magától kitalál.

Mivel a denevérek télen nem aktívak, szükségük van olyan védett helyekre, ahol háborgatás nélkül áttelelhetnek. Időnként előfordul, hogy lakóházakban húzódnak meg. A jelenlétük nem jelent egészségügyi kockázatot, de egyes esetekben szükségessé válhat az eltávolításuk az épületből. Tilos az állatok nyugalmát feleslegesen megzavarni (a denevér, ha téli nyugalmi állapotából felébresztik, elpusztul, mert nem tud táplálkozni), vagy elpusztítani őket! Ez esetben a területileg illetékes nemzeti parkot kell értesíteni, és szakemberek fogják az állatokat biztonságosan befogni és mentőállomásra szállítani.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...