Márciusban tartják a termelők a BalatonBor bírálatot, ahol kiderül, mely borokra kerül rá a közös címke. Kovács Tamás, a Balatoni Kör titkára az Inforádió Hordóminta című műsorában elmondta, hogy még jelentkezhetnek azok a termelők, akik a saját olaszrizlingjüket is szeretnék BalatonBor címkével ellátott üvegben látni.

A Balaton nem 4-5-6 borvidék összessége, hanem egy egység – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, aki hozzátette, hogy azért fontos projekt a BalatonBor, mert így azonos dizájnnal, jól meghatározott beltartalommal tudnak létrehozni egy régiós terméket.

A célkitűzések szerint egy palack BalatonBor körülbelül 1500 forintba kerül majd. A titkár felhívta a figyelmet arra, hogy a borászok nem titkolt célja az is, hogy a Balaton környéki szőlők megújuljanak. Több bortermelő ugyanis az alapanyagot vásárolja, így az is egy cél, hogy a szőlőtermelőt is kedvezőbb helyzetbe hozzák: meg tudják újítani, újratelepíteni a szőlőt.

A tervek szerint a Balatonon piramisba rendezhetően több hamisítatlan „balatoni termék” lesz. Ennek alapja a BalatonBor szintje, ezt követi majd a hegyi identitások létrehozása – vázolta az elképzeléseket a titkár. Kovács Tamás példaként a Csopaki Kódex eredetvédelmi rendszert említette, amely egy szűk, szakmai műhely, közösség, ahol a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő szabályozást próbálnak megalkotni. Ennek a „hegybor kategóriának” jó példái a Csopaki Kódex borai.

Kovács Tamás azt is elmondta, hogy a balatoni borvidékek hatékony közös megjelenéséhez és kommunikációjához szükség van a hegyközségekre, hiszen ezek tevékenysége alapozza meg a borvidékek működését, az adminisztrációs feltételeit annak, hogy a BalatonBor védett, zárt termék legyen. 

A balatoni kör által életre hívott minősítési rendszer a helyi szabályozásokra épül: ez alapján ál össze a bíráló testület és a közös arculat, és ezek együtt idézik elő, hogy a BalatonBor bor jobban átlátható, megjegyezhető, esetleg külföldön is érdekes termék legyen. 

A külföldi kereskedőknek tetszik a balatoni bor, ár-érték arányban jónak találják – mondta Kovács Tamás, de nehéz nekik eladni úgy, hogy nincs mögötte egy kulturális arculati csomag. Jelenleg arcok mentén próbáljuk értékesíteni a magyar borokat, termelő alapján választ az igényes fogyasztók nagy része, ám az arc alapú értékesítési stratégia külföldön nem működik, mert csak annyit látnak a vásárlók, hogy „ezek valami arcok Kelet-Európából” – fogalmazott a Balatoni Kör titkára.

Szerinte csakúgy, mint a franciáknak, olaszoknak és spanyoloknak, a magyaroknak is az arcok mellett a régiót, a szőlőfajtákat kell kommunikálniuk, és azt, hogy mitől egyedi és különleges az adott termőhely vagy bor.

A Balatoni Kör titkára elmondta azt is, hogy a jelenleg külön működő borvidékek szakmai berkeiben is sokan látják, hogy a Balatont érdemes lenne egységesen kommunikálni, vannak is kezdeményezések egy új szabályozásra, vagy a jelenlegi módosítására. A következő évek erről fognak szólni, nem feltétlenül csak Balatonon – fogalmazott Kovács Tamás.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...