Időarányosan nem állunk rosszul a magyar bor imázsának újjáélesztésében – véli Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) decemberben megválasztott elnöke. A magyar bor KGST-időkben lekerült a világtérképről, az elvesztegetett évtizedek után elkezdett munka eredményei már látszanak, de további türelem kell. Az HNT-elnök arra is kitért, hogy egyre több borértőnek leesik az álla a világban, ha magyar bort kóstol. A földrajzi adottságok és a termőhelyek mérete miatt ugyanakkor a különlegességekre, az egyedi minőségre kell törekedni. A problémák között pedig – Lázár János állami apparátust leépítő csomagjára hajazva – megemlítette, hogy „még mindig a bürokráciacsökkentés terén a legnagyobb az elmaradás”

„Csak akad bennünk annyi kurázsi, hogy meg tudjuk mondani, mi a cél, merre felé kell haladni, ha már egyszer a HNT nélkül törvényt sem lehet ma már alkotni; az egyedi minőségre kell törekednünk, csak ez lehet a magyar, ezen belül a balatoni bor jövője – mondta a sonline.hu-nak a balatonboglári Légli Ottó. Szerinte a földrajzi adottságaink és a termőterületünk mérete egyaránt erre tesz alkalmassá bennünket, magas szintű helyi termelésre van szükség, ami egyre több helyütt megvan, „le-le esnek már az állak a világban, amerre magyar bort kóstoltatnak”. Türelemre van ugyanakkor szükség, hiszen a szőlőtőke is csak öt év után fordul termőre.

A hegyközségi rendszernek szép múltja van, az alapjai több mint száz évre nyúlnak vissza – emlékeztetett Légli Ottó, akit hat esztendeje egyszerre választottak meg a Borászok borászának és az Év bortermelőjének. Szerinte nem is véletlen, hogy 1948-ban gyorsan meg is szüntették, hiszen az autonómia, a demokrácia szempontjából komoly közösségteremtő színtér volt. 1990 után éledt újjá, a 2012-ben megújított törvény szabályozza a HNT működését, költségvetése a termés és a terület alapján befizetett járulékokból, valamint az állami támogatásból áll össze, a szavazat is arányos a területtel, akár csak a háború előtti szisztémában.

Mind a 22 hazai borvidék delegál egy-egy borász és szőlész küldöttet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába, ők negyvennégyen választanak elnököt, decemberben Légli Ottót, aki tagja volt már az elnökségnek. „Ötvenen túl, ha van már valamilyen szakmai múlt az ember mögött és megtalálja a feladat, akkor nem lehet elugrani előle, tenni is kell azért a közösségért, aminek sokat köszönhet, amelyikben tevékenykedik” – felelte az elnök arra a kérdésre, hogy miképpen „találta meg” a pozíció. Mint mondta, azt a régi időkből ránk maradt hozzáállást soha sem szerette, hogy csak szidunk mindent „fölfelé”, de nem teszünk semmit. Szerinte ma is rajtunk, az akaratunkon múlik, hogy mit érünk el. Először tehát tanácsosabb magunkban keresni a hibát, ha nem olyan lett a bor, mint szerettük volna. 

„A borászok tizenkét pontjából hányat valósítottunk meg eddig?” – kérdezte Orbán Viktor egy 2013-as kihelyezett kormányülésen. Akkor állítólag négynél tartottak. „Azóta folyamatosan lépünk előre, talán még mindig a bürokráciacsökkentés terén a legnagyobb az elmaradás” – mondja Légli Ottó.  Sok a feladat, akár az oktatás, akár a bor népszerűsítése terén. Csak a balatonboglári borvidéken harminc szőlőfajta van jelen, ami nagyon sok, segíteni kell a fogyasztót, hogy eligazodjon a piacon, hiszen például a Balaton óriási terület. Jogos elvárás, hogy helyi bor kerüljön asztalra a vendéglátóhelyeken, legalábbis mindenütt megkóstolhassa az a turista, aki a helyi értékekre kíváncsi. A kínálat egyébként egyre változatosabb, bort ugyanakkor nem kötelező inni, életszínvonal kérdése is, de persze a kulturált borfogyasztás nem csak pénz, igényesség kérdése is.

A boglári borász úgy látja, elöregedett a szőlésztársadalom, utánpótlás alig akad. Nem népszerű hivatás, kevesen akarnak „földet túrni”, nehéz a beiskolázás Balatonbogláron is. Kellenének pedig az új szemléletű szakemberek. Az uniós csatlakozás óta 90 ezerről 60 ezer hektárra csökkent a hazai termőterület, „hol van már a hatvanas évek 200 ezer hektárja? Tudjuk persze, hogy az mit jelentett: miénk és a bolgároké volt a bor a KGST-ben. Ráálltunk a tömegtermelésre és a világ ott el is ment mellettünk, noha volt progresszív üzem is, mint éppen Bogláron a BB. De a magyar bor akkor került le a világtérképről. Hiába hisszük azt, ma nem világhírű, mert egyszerűen nem ismerik. Hosszú idő kell, mire újra elterjed a jó híre, mire keresett lesz. Nehéz, de szép a feladatunk” – mondta a HNT-elnök.

„Katasztrofális a dél-balatoni szőlőültetvények állapota, pedig csodálatos borok és jó borászatok vannak a  régióban” – mondta a Somogy megyei közgyűlés decemberi ülésén Gádor Dénes, a Dél-balatoni Borút Egyesület elnöke. Úgy vélte, miközben a BB-tulajdonossá lett Törley nyomott árai az irányadóak, az ültetvények felújításához nincs anyagi forrása a termelőknek. Gádor szerint a felvásárlási árakat állami támogatással kéne kiegészíteni azoknál, akik vállalják, hogy a pluszpénzt a szőlőültetvények rekonstrukciójára fordítják. 

Légli Ottó egyet is ért kollégájával és vitatkozik is vele. „Piacgazdaságban élünk, aligha lehet azt várni, hogy valaki majd megold helyettünk bármit is” – magyarázta a HNT-elnök. Ha csak a balatonboglári borvidéket nézzük, egyrészt valóban nincs meg mindenütt a szándék az ültetvények megújítására, másrészt viszont tíz hektárszám tud jó példákat is mutatni, nem mindegy tehát, hogy félig teli, vagy félig üres az a boros pohár – tette hozzá. Szerinte alig egy-két olyan borvidék van az országban, mint a boglári, ahol nem csökkent a terület, az ültetvénymegújítási arány is jó, és itt a legmagasabb a termésátlag az országban. Világszínvonalú befektetések történtek, világszínvonalú borok jelentek meg. Amilyen mélyről indultunk, ahhoz képest nem állunk rosszul. Időre, türelemre van szükség, meg aztán ez egy nagyon tőkeigényes ágazat, tizenegy hónapig állnak a gépek, a szüretidőre várva.

Kitörési pont lehet akár a szövetkezés is, de a kiváló minőség elengedhetetlen – mondja a HNT-elnök, aki szerint egyedi minőséghez elég lehet öt hektár is. A Balatonnál is akadnak már jó példák. Állami támogatás inkább a végiggondolt magyar bormarketinghez kéne, hogy ne egyénileg kelljen egy-egy borásznak megvívnia a maga harcát. „A mi elaprózódott területünkkel, de kiváló természeti adottságainkkal a gasztronómiában és a szaküzletekben is felsőbb kategóriákat lehetne megcélozni. Bor, kiváló ízű gyümölcsök, mangalica”.

„A szövetkezésre adódott lehetőség a kilencvenes évek közepén, de nem éltek vele” – emlékeztetett Légli, felidézve, hogy az Antall-kormány már biztosított munkavállalói részvényvásárlási programot a BB-dolgozóknak. Az összes szőlőterület, ami egykor állami volt, addigra magánkézbe került. Volt vezérigazgatói szándék pinceszövetkezet alakítására, hiába. A BB ma már csak egy brand, egy sajnos kevésbé jól hangzó márkanév, mint anno. Érthető módon minden a német tulajdonos piaci és üzleti érdekei alapján dől el, de tény, hogy az ültetvényeladás nem igazán jellemző a környéken, valamennyire mégiscsak megéri a termelőknek.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...