A borászportál.hu több borász megkérdezése után arra jutott, hogy egyelőre a szakma sem tud mit kezdeni azzal az ötlettel, hogy vannak olyan borászok, akik megváltoztatnák az olaszrizling nevét, hogy az könnyebben kommunikálható legyen a külföldi piacokon.

Mint ismert, februárban jött a hír, hogy a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció új nevet keresne az olaszrizlingnek. Az új elnevezésre azóta is várják a javaslatokat. A névválasztás feltételei között szerepel, hogy a kiválasztandó név nem hivatkozhat a fajta Olaszországgal illetve a riesling fajtával való kapcsolatára, és nem lehet egyike sem a fajtára a szomszédos országokban vagy máshol jelenleg is használt neveknek.

A portálnak nyilatkozó Beőthy János szerint nagy szükség lenne a változtatásra, hiszen a fajta „se nem olasz, se nem rizling”. Szerinte a jelenlegi elnevezés Dél-Tirolból, és rendkívül zavaró a nemzetközi színtéren.

Váli Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fehér szőlők között a fajta uralkodó Magyarországon, ám ezzel a névvel nem fog tudni nagy karriert befutni. Ő elvetné még a rizling elnevezést is, az újat szerinte komoly állami marketinggel kellene bevezetni.

Bakó Ambrus ennél egy fokkal óvatosabbak fogalmazott. Úgy vélte, hogy „érzelimleg nincs értelme” a változtatásnak, de ha van realitása külföldön az olaszrizling karrierjének, akkor érdemes elgondolkodni rajta.

Török Csaba már inkább az ellentáborba tartozlik, hiszen szerinte az olaszrizling kifejezést nem értik külföldön, tehát lehet a sajátunk. Ha nem tudunk egy jó nevet átboxolni, akkor „skizofrén állapot is előfordulhat”. Ő egyébként „magyar rizlingnek” hívja az olaszrizlinget.

Szászi Endre egyáltalán nem tartja jó ötletnek a változtatást. „Az olaszrizlinget nagyrészt úgyis mi isszuk meg, itt a Kárpát-medencében” – mondta. Úgy gondolja, hogy mindenki tudja, hogy ha rizlingről beszélünk, aktuálisan melyikre kell gondolni, ennél jobb nevet pedig nem fognak tudni kitalálni. Ha pedig mégis, akkor azt ugyanúgy meg kell majd magyarázni, mint a jelenlegit.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...