Siklós térségét érintette leginkább az április utolsó napjaiban könyörtelenül lecsapó fagy. Egyes szőlőültetvényeken 60-70 százalékos terméskiesésekre is számíthatnak a gazdák – írja a bama.hu.

Idén januárban még egy kis – legalább mínusz 10 fokos – hidegért és egy kis hóért fohászkodtak a gazdák a szőlő jobb telelése érdekében. De a fagyot nem április végére várták. Hiszen már a tavalyi év is megmutatta, hogy milyen kockázatos a rügyfakadás után érkező mínusz.

A gazdák visszajelzéseiből már tudható, hogy a Villány–Siklósi borvidéken utóbbi város körzetében tarolt a két hete érkezett szeszélyes hideg. A Nagyharsány–Siklós–Diósviszló–Hegyszentmárton tengelyen foltokban akadtak olyan ültetvények, amelyeken 60-70 százalékban megsemmisültek a tavasz folyamán alapos lendülettel induló szőlőhajtások. Ezekben a térségekben a kisebb, 8-10 százalékos fagykár szinte általánosnak mondható.

„Villányban nem tapasztaltunk figyelemre érdemes, kiemelkedő káreseményt, Siklós körzetében viszont lényegesen rosszabb a helyzet” – mondta a lapnak Bock József, a Villányi borvidék elnöke. A gazdák főként a Zuhánya és a Göntér dűlők oldalában jeleztek nagyobb károkat, hasonlóról számoltak be a kisharsányi szőlőhegy körzetéből is. A jelenség érdekessége, hogy nemcsak a mélyebben fekvő részeken, hanem a domboldalakon is aratott a fagy, ami nem kímélte sem a fehér, sem pedig a vörös szőlőültetvényeket.

A neves borászszakember elmondta, hogy az első felmérések alapján az idősebb tőkék – bár az idei termőképességüket elvesztették – nagyobb károsodás nélkül átvészelhetik a tavaszi fagyot. A termőképes főrügyek helyét átvevő mellékrügyek biztosítják a szőlő idei vegetációját. Ezekről szüret nem lesz, viszont jövőre visszaerősödve újra termőképesek lehetnek a tőkék.

Lényegesen nagyobb a gond azokkal a két-három éves telepítésű fiatal ültetvényekkel, ahol a mellékrügyek sem tudják életben tartani a még nem kellően megerősödött egyedeket. A kár mértéke így július végére, augusztus elejére mutatja meg magát teljesen, akkor lehet majd látni, hogy hol lesz szükség új szőlővesszők ültetésére az elpusztult tőkék pótlása érdekében.

A gyümölcskedvelő, befőző emberek sokkal korábban is szembesülhetnek a fagy okozta kárral: a hazai epertermés harmadát vitte el ugyanis az április végi fagy, és a májusi esők tovább ronthatják az idei eperkínálatot a most induló szezonban. A következő hetek időjárása sorsdöntő lehet, ugyanis ha az április végi fagy mellé – amely jócskán betett az idei termésnek – megérkezik a májusi hűvös és esős idő, az már óriási károkat okozhat a szabadföldi epertermelésnek, lényegesen kevesebb teremhet a gyümölcsből.

A szabadföldi epertermelés problémája a jelentős csapadék, amire sajnos az elkövetkező napokban az időjárás-előrejelzések szerint számítani kell. Az eső következtében a gombás betegségek jóval gyorsabban támadnak, ha folyamatosan esik, elrohad a gyümölcs. Márpedig, ha ez bekövetkezik, hiány alakulhat ki a magyar eperből, ami jelentős drágulást okozhat a piacon.