A nagy meleg és a vízhiány miatt az átlagnál lényegesen kevesebb szőlőt szüreteltek a világ hetedik legnagyobb bortermelőjének számító Dél-Afrikában. A várhatóan több mint egymilliárd liter 2016-os bor minősége viszont annak ellenére jó lesz, hogy a szokásosnál alacsonyabb cukor- és savtartalommal értek a szőlők.

A 3500 dél-afrikai bortermelőt és borospincét képviselő reprezentatív szervezet, a VinPro borászati tanácsadói szerint a Dél-afrikai Köztársaság 2016. évi borszőlőtermése a kedvezőtlen időjárás miatt az utóbbi öt év legalacsonyabbja lett. Bár kevesebb szőlő termett, az iparnak sikerült magasabb termelést elérni, mint amire eredetileg számítottak egy hőséggel és vízhiánnyal jellemezhető évet követően – írja borpiaci jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

 A vízellátás erősen befolyásolta az idei termést, főleg azokon a területeken, ahol a szőlőültetvényeket nem védték a hőség ellen. Azokon a területeken, ahol télen elegendő eső esett, több lett a termés. Más szőlőterületeken kevesebb szőlő termett, de a két legszárazabb régióban sokkal kevesebb szőlőt szüreteltek, mint 2015-ben. Az idő nagyon meleg volt, főleg októbertől január végéig, ami behatárolta a szőlő növekedését és kisebb bogyók fejlődtek. Mindemellett a száraz időjárásnak köszönhetően egészségesek maradtak a szőlők. A kisebb bogyókban a színanyagok és az ízek koncentrálódtak, így jó borokra lehet számítani 2016-ban.

A Dél-afrikai Köztársaság a világ hetedik legnagyobb bortermelője és a globális bortermelés 4 százalékát adja. Az ország boripari információs rendszerének (SAWIS) becslése szerint a 2016. évi borszőlőtermés 1,4 millió tonnát tett ki, ami 6,7 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi volt. Ebből 1,08 milliárd liter bort (beleértve a szőlőlevet, a brandyt és a borpárlatot) állíthatnak elő 2016-ban. A szüret a meleg miatt a szokásosnál egy héttel korábban kezdődött és két héttel hamarabb ért véget. Általában a szőlő a megszokottnál alacsonyabb cukortartalmú lett, ami az alacsonyabb alkoholtartalmú borokhoz kedvező. A savértékek is alacsonyak voltak.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...