Mennyiségben és minőségben is átlag feletti szőlőtermést takaríthatnak be az ültetvényekről a jó évjáratra számító hazai szőlő- és bortermelők – írja a Magyar Idők. Bár az importnyomás az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően a töredékére csökkent, az idén várt spanyol túltermelés nehéz helyzetet teremthet az uniós, így a magyar borpiacon is. Az árakat egyelőre még nagyon sok minden befolyásolhatja, a szőlő mennyisége lefelé, míg a minősége felfelé hajthatja a szőlőért és a borért kérhető összegeket. A spanyol borászok jelentős túltermelésre számítanak, ami – ha a felesleg rászabadul az uniós piacra  –, Magyarországon is gondokat okozhat.

„Az egy hónap múlva kezdődő szüret kilátásai nagyon jók, a termés jelen állapota kifogástalan” – mondta a lapnak Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. A borászok is hasonlóan jó évjáratot és kiváló borokat várnak.

A pontos mennyiség és a minőség mellett az is kérdéses, hogy a világpiacon hogyan alakulnak a készletek, az import ugyanis nagyban befolyásolhatja a hazai értékesítési lehetőségeket. Az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően sikerült a korábbi töredékére csökkenteni az elsősorban Olaszországból érkező borok mennyiségét. Néhány éve a hárommillió hektoliternyi éves magyar termelés mellett 600-800 ezer hektoliter olasz import érkezett az országba. Ma ez a szám alig éri el a százezer hektolitert. Ez a szint egészségesnek nevezhető, így az import mennyisége nem csökken tovább.

„A hazai termelési adottságaink és a fogyasztás nincs teljesen összhangban: míg az ország jó részén fehérborokat készítenek a borászatok, a keresletben a vörösborok is nagy mennyiséggel vannak jelen – mondta Kiss István. Így a vörösborok behozatala – nem túl nagy mennyiségben – indokolt.

Szerinte az import visszaszorulása mögött több tényező áll, a legfontosabb ugyanakkor az az intézkedéscsomag, amelynek egyik legfontosabb eleme a földrajzi árujelzés nélküli borokra bevezetett ellenőrzési díj volt. A várakozások szerint idén nagy mennyiségű spanyol bor kerülhet az uniós piacra, mivel az egyébként is nagy mennyiséget előállító országban ebben az évben jelentős túltermelés várható. Ha a spanyoloknál értékesítési kényszer lép fel, az az egész unió, így Magyarország borpiacára is rányomhatja a bélyegét. Éppen ezért a következő hónapokban fontos szerep jut az importkorlátozó intézkedéseknek.

„Ha ezek a szabályok a következő időszakban is érvényben maradnak, akkor a bor külkereskedelme továbbra is egyensúlyban lehet” – hívta fel a figyelmet Kiss István.

Megjegyezte, hogy a kisebb bortermelők életét megkönnyíti a jövedéki szabályozás módosítása, amely szerint évi 1000 hektoliter alatt a gazdálkodók 2017 januárjától egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhetnek borászati tevékenységet. Emellett a jövő év július 31-i készlet- és értékesítési jelentést a termelőknek már csak a hegybírónak kell benyújtaniuk, amivel megvalósul az egyablakos ügyintézés a borászatok számára.

Kiss István jelezte: az intézkedés a termelők 90-95 százalékát érinti, és bár a kötelezettségeik nem változnak, ahogy az ellenőrzés sem szűnik meg, az adminisztráció azonban egyszerűbb lesz. Szerinte ez egy kellően jó kompromisszum, a kisüzemek életében nagy előrelépést jelent. Reméli, hogy – az ígéretek szerint – a pincekönyv-rendelet is ehhez igazodik majd, így nemcsak a bevallás, hanem a mindennapi munkára vonatkozó szabályozás is egyszerűbb lesz – tette hozzá.

Magyarország az Európai Unió hagyományos bortermelő országai közé tartozik. Az éves bortermelés nagyságát tekintve a közösség 6-7. legnagyobb bortermelő országa vagyunk, ugyanakkor a teljes termelésnek csak nagyon kis szeletét adjuk. Bár az elmúlt hat évben a magyar bortermelés komoly ingadozásokat produkált, az éves mennyiség átlagosan 2,45 millió hektoliter volt. Az utóbbi két évben a termelés kiegyensúlyozottabbá vált, pár százalékkal ezt az átlagot haladja meg.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...