Változik a szekszárdi bikavér összetétele a 2016/17-es borpiaci évtől, egyben bővül a szekszárdi szőlők termőhelyen kívüli feldolgozásának területe is. A borvidék törekvése, hogy a szekszárdi bikavér elkülönüljön a világszerte divatos barrique-hatású cabernet boroktól
A leírás egyébként már korábban is kimondta, hogy a bikavér készítésénél kerülni kell a markáns barrique-os jegyek dominanciáját.
A szekszárdi, oltalom alatt álló eredetvédett borok termékleírásának a földművelésügyi miniszter által már elfogadott módosítása szerint a szekszárdi bikavérnek az eddigi három helyett legalább négy fajta házasításával kell készülnie, és nagyobb arányban kell kékfrankost tartalmaznia.
A hegyközségi tanács által kezdeményezett módosítás szerint a borfajtának a korábbi 35 helyett legalább 45 százalék kékfrankost és változatlanul 5 százalék kadarkát kell tartalmaznia; a cabernet és merlot aránya nem lehet több 40 százaléknál, tíz százalékban pedig további 13, a borvidéken telepíthető szőlőfajtát használhatnak a borászok. A prémium bikavérnél az egytizednyi rész csak Syrah lehet.
Heimann Zoltán, a szekszárdi borvidék elnöke az MTI-nek elmondta: a módosítással egységesebb lesz az alap és prémium bikavér, amennyiben mindkettőnek legalább ötven százaléknyi kékfrankost és kadarkát kell tartalmaznia.
A borvidéki elnök szerint a szekszárdi bikavér ezentúl nem fog jobban különbözni az egri bikavértől. Az egri borvidéken az idei évtől három kategóriában szintén legalább négy fajta házasításával készülhet bikavér, amelyben a kékfrankos arányának kell legnagyobbnak lennie. Heimann Zoltán megjegyezte: a két borvidék bikavére közötti különbség elsősorban az eltérő éghajlatnak köszönhető, hiszen Egerben lassabban érő, Szekszárdon inkább mediterrán jellegű, gyorsabban érő borok készülnek. A szekszárdi borvidéken évente 200 ezer palack bikavért állítanak elő, míg Egerben nyolcmillió palack feletti mennyiséget – tette hozzá.
A módosítás szerint ezentúl a Tolna és Baranya megyei borvidéki településeken is dolgozhatnak fel szekszárdi szőlőt, a két megyében korábban ez csak hét Tolna megyei településen, illetve a baranyai Mecseknádasdon történhetett. Bizonyos dűlőszelektált borokat azonban továbbra is csak a szekszárdi borvidéken lehet készíteni – mondta a borvidék elnöke.
Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia
Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.
Bővebben...Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica
A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.
Bővebben...A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek
A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból. Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.
Bővebben...Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy
A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
Bővebben...