Szeptemberig kegyes volt az időjárás a somogyi borászokkal, a Dél-balatoni borvidéken egyöntetű a vélemény, az idei termés jobb lesz, mint az egy évvel ezelőtti, még ha a szüret előtt álló vékonyhéjú szőlőknek nem is tettek jót az elmúlt napok esői. De a bőségesebb termésnek hátulütői is adódnak, hiszen csökken a felvásárlási ár, jelen állás szerint a nagy borgazdaságok a tavalyinál 7–15 százalékkal kevesebbet ajánlanak egy kiló szőlőért.

Az oportóért például 54, a rizlingszilvániért 89 forintot adnak. Megtehetik, ugyanis a termesztők ellenállása esetén a hazai szőlőt könnyen pótolhatják jellemzően olasz importtal – legalábbis egyelőre. Olaszországból jelenleg 23-27 eurócentért, vagyis 70–80 forintért lehet behozni egy kiló szőlőt, s ami még furcsább, egy liter bort is, noha adott mennyiségű gyümölcsből csak háromnegyedannyi nedű készíthető. Éppen emiatt háborognak a honi borászok, s ennek hatására készül a kormányzat jogszabály-módosításra: a tervek szerint a jövőben az idehaza forgalmazott borokra kötelező lenne ráírni, honnan származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket – írja a sonline.hu.

„Úgy tudom, a helyi borászatok nem használnak olasz bort, az importot jellemzően az alsó kategóriákban használják” – mondta Konyári János balatonlellei-rádpusztai borász. A 2008-as év borászának szavait az egyik dél-balatoni hegyközség hegybírója is megerősítette: olasz borral, vagy annak hazai háziasításával akkor találkozhatnak a vásárlók, ha az úgynevezett földrajzi jelzés nélküli, olcsó kategóriát keresik – az ilyen borok készítőire amúgy literenként harminc forintos regisztrációs díjat vetnek ki. Más kérdés, még így is megéri számukra.

„A legnagyobb probléma, hogy az olaszoknál megoldatlan a szőlő nyomon követése a felvásárlástól az exportig, így a vevő sem tudhatja pontosan, mit vásárolt. A másik gond, hogy az olcsó import lenyomja a hazai felvásárlási árakat, ami már középtávon is komoly bajokat okozhat a hazai szőlészeteknek, hiszen elegendő tőke nélkül nem tudnak fejleszteni, telepíteni vagy újratelepíteni” – magyarázta. Konyári szerint valóban lépni kell a rengeteg importbor ellen, ám úgy vélte, a hazai szabályok betartatásával vissza lehet szorítani az olcsó és rossz minőségű termékek behozatalát.
Szerinte az Ekáer-rendszerrel ma már pontosan követni, s így ellenőrizni lehet az importbor útját, s vissza lehet vezetni, honnan is indították útnak. Vagyis, ha az illetékesek lépésről-lépésre betartják és betarttatják a jogszabályokat, s a nem megfelelően dokumentált árut nem engedik a piacra, nem éri majd meg behozni. Ezzel egyes kategóriákban javulhat a minőség, s persze a felvásárlási áraknál is jelentkezik a változás.

A tavalyi első félévben 287 ezer, az idén júliusig 157 ezer hektoliter olasz bor érkezett Magyarországra. Utóbbi mennyiségből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, s csak akkor engedi forgalomba hozni, ha az olasz hatóság ennek dokumentálni tudja eredetének nyomon követését.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...