Szeptemberig kegyes volt az időjárás a somogyi borászokkal, a Dél-balatoni borvidéken egyöntetű a vélemény, az idei termés jobb lesz, mint az egy évvel ezelőtti, még ha a szüret előtt álló vékonyhéjú szőlőknek nem is tettek jót az elmúlt napok esői. De a bőségesebb termésnek hátulütői is adódnak, hiszen csökken a felvásárlási ár, jelen állás szerint a nagy borgazdaságok a tavalyinál 7–15 százalékkal kevesebbet ajánlanak egy kiló szőlőért.

Az oportóért például 54, a rizlingszilvániért 89 forintot adnak. Megtehetik, ugyanis a termesztők ellenállása esetén a hazai szőlőt könnyen pótolhatják jellemzően olasz importtal – legalábbis egyelőre. Olaszországból jelenleg 23-27 eurócentért, vagyis 70–80 forintért lehet behozni egy kiló szőlőt, s ami még furcsább, egy liter bort is, noha adott mennyiségű gyümölcsből csak háromnegyedannyi nedű készíthető. Éppen emiatt háborognak a honi borászok, s ennek hatására készül a kormányzat jogszabály-módosításra: a tervek szerint a jövőben az idehaza forgalmazott borokra kötelező lenne ráírni, honnan származó és milyen arányú borral házasították a magyar terméket – írja a sonline.hu.

„Úgy tudom, a helyi borászatok nem használnak olasz bort, az importot jellemzően az alsó kategóriákban használják” – mondta Konyári János balatonlellei-rádpusztai borász. A 2008-as év borászának szavait az egyik dél-balatoni hegyközség hegybírója is megerősítette: olasz borral, vagy annak hazai háziasításával akkor találkozhatnak a vásárlók, ha az úgynevezett földrajzi jelzés nélküli, olcsó kategóriát keresik – az ilyen borok készítőire amúgy literenként harminc forintos regisztrációs díjat vetnek ki. Más kérdés, még így is megéri számukra.

„A legnagyobb probléma, hogy az olaszoknál megoldatlan a szőlő nyomon követése a felvásárlástól az exportig, így a vevő sem tudhatja pontosan, mit vásárolt. A másik gond, hogy az olcsó import lenyomja a hazai felvásárlási árakat, ami már középtávon is komoly bajokat okozhat a hazai szőlészeteknek, hiszen elegendő tőke nélkül nem tudnak fejleszteni, telepíteni vagy újratelepíteni” – magyarázta. Konyári szerint valóban lépni kell a rengeteg importbor ellen, ám úgy vélte, a hazai szabályok betartatásával vissza lehet szorítani az olcsó és rossz minőségű termékek behozatalát.
Szerinte az Ekáer-rendszerrel ma már pontosan követni, s így ellenőrizni lehet az importbor útját, s vissza lehet vezetni, honnan is indították útnak. Vagyis, ha az illetékesek lépésről-lépésre betartják és betarttatják a jogszabályokat, s a nem megfelelően dokumentált árut nem engedik a piacra, nem éri majd meg behozni. Ezzel egyes kategóriákban javulhat a minőség, s persze a felvásárlási áraknál is jelentkezik a változás.

A tavalyi első félévben 287 ezer, az idén júliusig 157 ezer hektoliter olasz bor érkezett Magyarországra. Utóbbi mennyiségből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, s csak akkor engedi forgalomba hozni, ha az olasz hatóság ennek dokumentálni tudja eredetének nyomon követését.