A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 8 százalékkal volt magasabb a 2015. január–augusztus közötti időszakban, mint az előző év hasonló időszakában – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésében. Érdekes ellentmondás, hogy a piacon megduplázódó forgalmat produkáló, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok ára csökkent, míg földrajzi jelzés nélküli borok a csökkenő eladások ellenére drágábban keltek el.

A fehérborok ára 4 százalékkal, a vörös- és rozéboroké 14 százalékkal emelkedett a vizsgált periódusban. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési átlagára 34 százalékkal nőtt, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké 23 százalékkal csökkent. A vörös- és rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési átlagára 12 százalékkal volt magasabb, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké 5 százalékkal mérséklődött 2015 első nyolc hónapjában a 2014. év azonos időszakának átlagárához viszonyítva.

Az AKI adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége több mint 2 százalékkal nőtt 2015 első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fehérborok iránt 6 százalékkal volt nagyobb a kereslet, mint egy évvel korábban. Az egyébként dráguló, földrajzi jelzés nélküli borok forgalma több mint a felére esett, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké a kétszeresére emelkedett – miközben utóbbi kategória ára csökkent.

A vörös- és rozéborok értékesítése 2 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozéborok értékesítése 53 százalékkal esett, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké megkétszereződött.