Szeptember végén és októbert elején 162 olyan eseményt szerveztek a Balatonra, amelyekkel azt szeretnék bizonyítani, hogy ősszel is érdemes ide eljönni néhány napra. A szakértők szerint olyan, hogy borturizmus, gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, ezért van szükség új programokra.

100 palack borkülönlegességet rejtettek a Balaton turisztikai nevezetességeinek közelében, hogy ezzel is vendégeket csaljanak a tó partjára. A ritkaságszámba menő borkülönlegességek mellett, Európa első újborának, a Csabagyöngyének néhány palackját is elrejtették abban a kincskeresős játékban, amelyben az őszi, balatoni borturizmusban rejlő lehetőségekre is felszeretnék hívni a figyelmet. Az utolsó 6 palack bort Balatonfüreden rejtették el. Európa első újborának üvegjeit olyan utcákban kell keresni, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a borászathoz, a szőlőműveléshez. Az üvegeket koncepciózusan nem a frekventált turisztikai látványosságoknál rejtették el. A játékkal a turistákat is meg szeretnék mozgatni, szeretnék, ha felfedeznék környéket és olyan helyekre is eljutnának, amelyek a fő turisztikai útvonalaktól távolabb vannak – írja a BrandTrend. A kincseket rejtő utcákról fényképeket is készítettek, az utcák jellegzetes házait, szobrait is lefotózták, ezeket az ismertetőjeleket a Nyitott Balaton – blogbejegyzésekben tették közre.

 „Korábbi elemzések szerint, a borturizmus nem igazán létezik Magyarországon” – mondta Éskovács Péter, a Nyitott Balaton akció kommunikációs tanácsadója. Szerinte statisztikai hibahatáron belül mozog azoknak a turistáknak a száma, akik pusztán azért keresnek fel egy régiót, hogy megkóstolják annak borait. Ugyanakkor a hazai borturizmus statisztikáit növelhetik a Balaton környéki kisebb-nagyobb bor és szüreti fesztiválok, amelyekből többet a Nyitott Balaton elnevezésű akció idejére szerveztek a tó körüli települések.

Az ilyen eseményekre azért is szükség van, mert az elmúlt évek statisztikái a belföldi egynapos utazások mindössze fél százalékánál jelentett motivációt az ilyen jellegű rendezvényen való részvétel. A belföldi többnapos utazások esetében átlagosan az utazó háztartások 0,7 százalékánál volt elsődleges motiváció a borkóstolás. A minőségi fesztiválok, azonban növelhetik azok számát, akik a borfesztiválok, nyitott pincék rendezvénysorozata, illetve a szüreti mulatságok miatt indulnak el egy-egy magyar településre – mondta Éskovács.

Mindezekhez Semsei Sándor, a Balatoni Riviéra Egyesület elnöke, a Nyitott Balaton akció egyik kitalálója hozzátette, ezzel az akcióval a balatoniak nem a nyári szezont akarják meghosszabbítani, ahogy ezt húsz év óta sokan szeretnék. “A szezon önmagában meghosszabbíthatatlan, hisz ugyanazt, amit nyáron kínálunk, ilyenkor nem lehet eladni. A Nyitott Balaton elnevezésű akcióval gyakorlatilag újabb szezont szeretnének teremteni. Ősszel teljesen más kínálatot ajánlatokat szeretnének a középpontba állítani, olyan dolgokat, amelyek nem feltétlenül kötődnek a nyárhoz. Ilyenek például a szüreti fesztiválok, a kerékpáros túrák, a nemzeti parkok kínálta” – mondta Semsei Sándor.

Fekete Tamás, a tó körüli turisztikai szervezeteket tömörítő szakmai érdekképviselet, a Balatoni Regionális TDM Szövetség alelnöke hozzátette, az akciót a Magyar Turizmus Zrt. is támogatja. “A szeptember 25-én elkezdett kampánynak köszönhetően, az átlagnál is többen voltak több szüreti fesztiválon. Paloznak, Siófok, Alsóörs szakemberei is azt a visszajelzést adták, hogy telt házzal zajlottak a szüreti felvonulások, gasztronómiai fesztiválok. Ugyanakkor a következő hétvégén még sok helyre elutazhatnak a turisták, ha bele szeretnének kóstolni a szüreti vigasságok kínálatába. A hétvégén különleges borokkal várják a vendégeket Lovason, kerékpárral mehetnek szüretleni Balatonföldvárra, de akár érdemes ellátogatni Gyenesdiásra is, ahol bio-borok kóstolójával, Ábrahámhegyen pedig a Murcifesztiválra várják a vendégeket. Ezek mellett, a Nyitott Balaton akció honlapján 162 más olyan eseményt is megtalálhatnak az érdeklődők, amelyek miatt, október 5. ig biztos, hogy érdemes a Balatonra utazni.”

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...