Növelte borexportját Magyarország: az idén az első fél évben 349 ezer hektoliter bort exportált, 5,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elsődleges kereskedelmi partnerek továbbra is az európai országok, de folyamatosan bővülnek az Európán kívüli eladások is.

Az export értéke az első hat hónapban 40 millió eurót (mintegy 12 milliárd forintot) tett ki, 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Az értékesítés átlagára egy év alatt 3,8 százalékkal, literenként 1,11 euróról 1,15 euróra emelkedett – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.

Magyarország legjelentősebb exportpiacai az idei év első hat hónapjában: Németország (7,3 millió euró), Csehország (6,4 millió euró), az Egyesült Királyság (6,1 millió euró), Szlovákia (4,4 millió euró) és Lengyelország (1,5 millió euró) voltak. Az öt legjelentősebb célpiac értékben a teljes export értékének 64,2 százalékát tette ki.

Az FM 2013 óta támogatja a földrajzi árujelzővel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott boroknak harmadik (unión kívüli) országokban történő megismertetéséhez és promóciójához. Egy – legfeljebb három évig tartó –  programra legalább 25 ezer (mintegy 7,5 millió forint), legfeljebb 250 ezer eurónak (mintegy 75 millió forint) megfelelő forintösszegű támogatás igényelhető. A 2015-ben másodszor meghirdetett pályázaton 25 pályázó indult, és 12 pályázat nyert. A pályázók több mint 2 millió euró (mintegy 600 millió forint) támogatással valósíthatnak meg borpromóciós programokat 2015-2017 között elsősorban Kanadában, Kínában, Svájcban és az Amerikai Egyesült Államokban.

Tavaly a teljes borexport 90 százaléka irányult az Európai Unió országaiba, a legtöbb magyar bort importáló Európán kívüli ország pedig Kína volt, 2013-hoz képest mintegy 10 százakkal, mintegy százezer literrel nőtt az ott értékesített bor mennyisége. A palackos borok exportja 47 százalékkal nőtt, míg a hordós boroké 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így a fehérek részesedése 39, míg a vörösboroké 58 százalékkal emelkedett a bázishoz képest.

Az árakat tekintve az összmennyiséghez hasonló növekedés tapasztalható. Ez a növekedés tükröződik az elmúlt évek törekvéseit, és a marketingforrások megfelelő, az eddigieknél megfontoltabb felhasználását – tájékoztatott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...