A készülő magyar szőlészeti-borászati stratégia legfontosabb eleme, hogy a borászatnak legyen egy kelendő terméke, amelyet a piac megfizet, és amely biztosítani tudja az ágazat jövedelmezőségét – mondta Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára egy szekszárdi konferencián.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) együttműködésével a remények szerint még az idén elkészül a szőlészeti-borászati ágazati stratégia – mondta a helyettes államtitkár. Szerinte az illatos fajtákat, a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a hárslevelűt és a furmintot érdemes előtérbe helyezni, de ide tartozhatnak a rozék és a kékfrankos alapú házasítások is, főként a bikavér.

Fontos, hogy ezekkel a borokkal versenyelőnyünk legyen, és nemcsak a döntő hányadot kitevő magyar piacon – mondta, s úgy vélte, a változatos hazai termőhelyi adottságok miatt a felsorolt fajták megfelelnek a versenyelőny kritériumának. A stratégia további fontos része a borászatok hatékony működése, a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bormarketing. A magyar borászatok – eltekintve néhány nagy cégtől – nem tőkeerősek, és a piaci jelenlét erősítésére nem maradnak forrásaik.

A magyar bor legfontosabb piaca Magyarország, de a külföldi piacoktól sem lehet eltekinteni – jelentette ki, megemlítve az Egyesült Királyságbeli, a német és a skandináv piacokat, ahol jelentősen tudna nőni a magyar bor értékesítése.

A helyettes államtitkár előadásában szólt arról, hogy a hazai szőlőterületek nagysága 2012 után ismét nőtt: 2013-ban 61 223 hektáron, 2014-ben 63 285 hektáron termesztettek szőlőt. Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, a világ bortermelésének 1 százalékát, az Európai Unió termelésének 1,5-2 százalékát adja. „Ezért nem reális cél, hogy minden nyugat-európai áruház polcain ott legyen nyolc karton magyar bor. Arra vagyunk jók, hogy a piaci réseket kitöltsük” – fogalmazott.

Ismertetése szerint a hazai borok exportátlagára is jelentősen elmarad a világátlagtól: míg utóbbi 2013-ban 2,62 euró volt literenként, a magyar boroké egy euró körül alakult. Gál Péter szerint ez azt mutatja, hogy a hazai borászatoknak sokat kell tenniük azért, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő.

Az eredetvédelemről szólva megjegyezte: vannak, akik soknak tartják a 22 magyar borvidéket, de nem a borvidékek száma a fontos, hanem az, hogy jellegzetes termékük legyen. Jelenleg azonban a borfajták termékleírásainak jelentős része azt mutatja, hogy az adott termelő közösség nem tudja eldönteni, hová pozícionálja borait.

Gál Péter kitért arra is, hogy a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása után a bortermelők 90-95 százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből. A stratégia céljainak megvalósulását segíti az is, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre – írja tudósításában az MTI.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...