Egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű málnatermesztés – állítják a termelők, akik közül sokan ültetvényük felszámolását fontolgatják. Ha meg is teszik, eltűnik a magyar málna a piacról, az ipari felhasználásra szánt gyümölcs helyett ugyanis csak néhány hektárnyi, piacra szánt málnaültetvény maradhat meg az országban, amellyel hobbiszinten foglalkoznak az őstermelők – írja a Magyar Idők. Az elmúlt években jelentősen csökkent a termőterület, s míg például Szerbiában fillérekért dolgoznak a szedők, és 60 forintért veszik át kilóját, addig nálunk csak a szedési költség 120 forint.

Töredékére csökkent a málna hazai termőterülete az utóbbi években, a gazdálkodók ma alig hétszáz hektáron foglalkoznak a kedvelt bogyós gyümölcs termesztésével. A következő években pedig vélhetően a maradék ültetvényt is felszámolják. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a hazai málnatermesztés – mondta el a lapnak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A gyümölcstermelői főbizottság vezetője szerint az ipari felhasználásra – fagyasztott vagy lémálna – szánt gyümölcs biztosan eltűnik a piacról, egyedül a hobbi szinten, őstermelőként termelt friss, piacra szánt málna maradhat meg, országosan néhány hektáron.A gyümölcspiaci szakember szerint ennek oka egyrészt, hogy nincs aki foglalkozzon a korábban házak mellett termesztett növénnyel, ahogyan a nagyobb ültetvényekre sem találnak megfelelő számú munkást a termelők. Az árak pedig olyan alacsonyan vannak, hogy a még meglévő dolgozók bére is egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét. A hatszáz forintért értékesíthető málna kilójából például kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költség.

Egyre kevésbé éri meg a bogyós gyümölcsökkel foglalkozni, a munkaerőköltség ugyanis – ha egyáltalán találunk embert, aki hajlandó dolgozni – egyre nagyobb részt vesz el a termék értékesítéséri árából – hívta fel a figyelmet Csizmadia György. Ezzel szemben Szerbiában, Romániában és Ukrajnában fillérekért dolgoznak az emberek az ültetvényeken. Míg Szerbiában hatvan forintért veszik át például szeder kilóját, nálunk csak a szedési költség 120 forint. A probléma tehát nemcsak a málna, hanem a nagy kézimunkaerő-igényű gyümölcsök mindegyikénél jelen van.

Éppen ezért a szakember szerint ezek a növények lassan eltűnnek majd a magyarországi palettáról. Az árszínvonal behatárolja a termelők lehetőségeit. Hosszú távon nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal az országokkal, ahol százötven-kétszáz forintért termeltetik meg kilónként a szamócát a vállalkozások, a budapesti nagybani piacon pedig négyszáz forintért kínálják a gyümölcsöt – jegyezte meg. Elmondta: a helyzetre gyakorlatilag nincs megoldás, a növekvő munkaerőköltségeket a fogyasztók nem fizetik meg. Ha ezer forint helyett kétezer forintért tudnánk eladni például a szamócát, akkor megérné ezzel foglalkozni, a vásárlók azonban egyelőre nem fogadják el az áremelést – tette hozzá.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett egy évben hazánkban, mára viszont a teljes megtermelt mennyiség másfél-kétezer tonnára csökkent. A legnagyobb termőterületek a Börzsöny hegység lábánál, valamint Nógrád, Pest és Somogy megyében találhatók. A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók. Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól. Az idén rövidebb málnaszezonra lehet számítani, a többnapos esők, a viharok károkat okoztak az ültetvényekben. A friss és a fagyasztott málnára vonatkozó külkereskedelmi egyenlegünk évek óta negatív. A kivitel folyamatosan csökken, tavaly több mint nyolcvan százalékkal, 2,9 tonnára zuhant az előző évihez képest. Az AKI adatai szerint 2011-ben még több, mint száztíz tonnát szállítottunk a külpiacokra, 2014-ben viszont már csak húsztonnányi magyar málna került az export partnerekhez.

Az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol a szakértők százezer tonna termést várnak az idén. A kontinens másik nagy málnatermelő országa Szerbia, ahol a málna a legnyereségesebb exportcikkek egyike. Tavaly rekordmennyiséget, mintegy 110 ezer tonna málnát takarítottak be a szerb gazdák. Az ország egyes térségeiben a májusi hó, hóvihar okozott károkat a málnaültetvényekben, ezért 20-25 százalékkal kevesebb málna teremhet 2016-ban az előző évihez képest. A legnagyobb felvásárló friss és fagyasztott málna esetében is Németország.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...