Krízis fenyegeti a magyar mezőgazdaságot, mivel a hazai gazdák termelékenysége alatta marad a külföldi versenytársakénak – kongatta a vészharangot a Magyar Nemzet cikke szerint a társas gazdaságokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).  A magyar mezőgazdaságban a terméshozamok messze alulmúlják a lehetőségeket, az állattartók pedig az alacsony árak miatt túltartott állatállományok következtében szenvednek.

Biztosan megállapítható, hogy az idei év a mezőgazdaságban nem hozza azokat az eredményeket, amelyeket az EU-csatlakozás utáni években sikerült elérni – mondta a lapnak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Horváth úgy látja, a gyenge pénzügyi eredmény nem az időjárás rovására írható, hanem egyik fontos oka az állattenyésztési kötelezettség bevezetése. A főtitkár szerint rendkívül szerény mértékű segítséget kaptak a termelők az agrárpolitikától. A kormány részéről elhangzottak ugyan ígéretek, de nem vagy csak részben valósultak meg, ezért a termelők kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat. Közben az agrárkormányzat „sunyi módon” a támogatásokhoz rendre hozzákapcsolta az állománytartási kényszert, mivel félt az állatlétszám lecsökkenésétől, pedig a korszerűtlen technológiával, drágán termelő hazai gazdáknak inkább arra lett volna szükségük, hogy „kiszálljanak az állattartás mókuskerekéből”. Ki is szálltak volna – hangsúlyozta a szakember –, ha a támogatási feltételek nem kényszerítik őket a veszteséges tevékenység fenntartására.

Az alacsony mezőgazdasági felvásárlási árak egész Európában nehézséget okoznak a termelőknek, de hazánkban az állattartási kötelezettség még alacsonyabb árakat eredményez – véli a MOSZ főtitkára. A feldolgozóknak az állománytartás kötelezettsége miatt nem kell attól tartaniuk, hogy sokan felhagynak az állattartással, ezért nyugodtan leverhették a felvásárlási árakat.

Az érdekképviselő agrárközgazdász azt gondolja, hogy a hazai növénytermelés jövője is problémákkal terhes, hiába „altatta el” a gabonatermelésben érintetteket az EU-s pénzeső és világpiaci árrobbanás. Túl kell lépni azon az elterjedt helyzetelemzésen, hogy a vegyes minőség ellenére „elfogadható a 2016-os gabonahozam, mivel alacsonyak az árak”. Az árak visszaesése ugyanis nem meglepetés: a MOSZ már egy éve készített előrejelzésben közreadta, hogy a világpiaci gabonaárak a kőolaj világpiaci árával mozognak együtt. Mivel a kőolajárak tendenciaszerű emelkedésére nem számítanak a gazdasági elemzők, valószínű, hogy a gabonára vonatkozóan a visszaesés is tartós lesz.

A hazai gabonatermelők versenypozícióját rontja az is, hogy az EU lényegében kinyitotta az ukrán agrártermékek előtt az unió piacát. Ez igen nagy nyomást gyakorol a gabonákra, különösen a napraforgóra, mert az ukránok éves napraforgómag-termelése az idén 13 millió tonna, miközben az egész unió 8 millió tonnát termel. Ráadásul 2016-ban több, a kivitel terén konkurensnek számító országból igen jó gabonatermésről érkeztek hírek. Ukrajnában például a tavalyinál 3 millió tonnával többet, mintegy 63 millió tonna gabonát takarítottak be; Oroszország gabonatermése pedig rekordszintű, 113-116 millió tonna is lehet a tavalyi 105 millió után.

Így a magyar gazdák mekkora mértékben vannak kitéve a gabona áringadozásának, jól szemlélteti az, hogy a szántóföldek több mint felén gabonaféléket termelünk. Az árak hasonlóan alakulnak a többi európai gabonatermelő számára is, csakhogy az uniós vezető gabonatermelők hektáronkénti hozamai évről évre 40-50 százalékkal magasabbak, mint amit a magyarok elérnek. Néhány mázsányival az idei magyarországi hozamok is jobbak, mint az előző években, de így is tarthatatlanul alacsonyak a konkurencia hozamához mérten – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Horváth Gábor hangsúlyozta: a gabonával foglalkozóknak tudniuk kell, hogy ez a helyzet nagyobb problémát jelent, mint az állattenyésztés állapota. Emiatt ugyanis újra felmerül a kérdés, miként hasznosíthatók a legjövedelmezőbb módon a hazai termőföldek, illetve az sem világos, hogy az alacsony hatékonyság mellett megtérülnek-e az uniós összehasonlításban alacsony magyarországi földárak. Keletkezik-e fedezet a vételárak törlesztésére vagy a bérleti díjak kifizetésére?

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...