Országosan nagyjából 70-80 ezer, Somogyban is több ezer idénymunkás hiányzik a gyümölcsösökből, paprika- és paradicsomföldekről, zöldségágyásokból – írja a sonline.hu. Az ausztriai bérekkel összehasonlítva a magyar idénymunkás bérek A szakmai szervezetek szerint a nyugati vendégmunka, valamint közmunka miatt nem lehet megfelelően képzett embereket találni: a hiedelemmel ellentétben ugyanis nem mindenki alkalmas a mezőgazdasági munkákra, egy jó szedő felér egy szakmunkással.

„Szerintem nem ilyen vészes a helyzet” – jelentette ki Gara Miklós, a látrányi Boglárkert Kft. vezetője, aki szerint megfelelő szervezéssel, s persze bérekkel mindig lehet elegendő munkást találni a szüret idejére.
A cégvezető szerint a legfontosabb, hogy állandó munkát tudjanak biztosítani, vagyis ne fordulhasson elő, hogy akadnak napok, amikor tétlenségre kényszerülnek az idénymunkások.

„Nálunk ez úgy működik, ha az egyik gyümölcsösben éppen nincs munka, a másik ültetvényen, vagy éppen a szőlőben bizonyosan akad” – magyarázta Gara Miklós. Így viszont akik velük szerződnek, pontosan tudják, mennyi munkára, s főleg, mennyi fizetésre számíthatnak.

Az idénymunkának ugyanis egyértelműen az anyagi oldala a legneuralgikusabb pontja. Somogyban jelenleg átlagosan 5–7 ezer forintot fizetnek a cégek és gazdák egy napra, persze teljesítményorientáltan, vagyis ha valaki kiemelkedően jól dolgozik, akár 12 ezret is megkereshet egyetlen nap alatt. Egy-egy rosszabb évben – mint például Észak-Somogyban a tavaszi fagyok miatt az idei volt – persze sokszor még ezeket a fizetéseket is nehezen gazdálkodják ki a munkáltatók. Akiknek ráadásul nem csak az időjárással, de a felvásárlókkal is meg kell küzdeniük. A jelenlegi kilónként 12 forintért átvett léalmából ugyanis nem lehet rentábilisan kihozni egy szezont.

„Ilyen esetekben valóban nem tud normális béreket fizetni az ember” – ismerte el Gara Miklós. De az is igaz, hogy a frissen forgalomba hozott alma kilóját 60–70 forintért is el lehet adni. S ha valaki szürettől szüretig biztosítani tud egy bizonyos mennyiségű árut, bizonyosan jó alkupozícióból indul.

A Boglárkert vezetője szerint termelői és értékesítő szövetkezetekre lenne szükség, de az ágazati irányítás is többet tehetne a termelőkért. Úgy vélte, át kellene venni az osztrák, német vagy éppen olasz példát, ahol a gazdák nem önállóan, egymás kárára próbálnak érvényesülni a piacon, hanem összefogva, közösen fellépve sokkal jobb tárgyalási pozícióból indulnak.

A magasabb felvásárlási árak pedig több bevételt jelentenek, ami egyfelől lehetőség, hogy a nagyobb termelékenység érdekében beruházzon az ember, másrészt pedig nagyobb béreket tud fizetni az idénymunkásoknak. „Ha nálunk is így lenne, nem lenne kérdés, gyümölcsöt szedni megy valaki, vagy megelégszik a közmunkával. Amúgy most sem kötelező választani, csak éppen kevesen tudják, ha benne is van a programban valaki, nyugodtan kérhet fizetés nélküli szabadságot a polgármestertől, ettől még nem esik el a közmunkától” - mondta.

Dankó József, a diótermesztő lengyeltóti Juglans Hungária Kft. vezetője szerint is csak folyamatosan növekvő bérekkel lehet idénymunkásokat találni. „A fagy miatt az idén kevesebb a termés, így kevesebb munkás kell” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha jó évük lenne, lehetséges, hogy gondban lennének. Szerinte hosszú távon bizonyosan nőni fognak a napi bérek, hiszen nem csak a nyugati országokkal, de a közmunkával is versenyeznie kell a vállalkozásoknak. A másik lehetőség a minél nagyobb gépesítés, persze ennek is anyagi vonzatai vannak.

Ráadásul, mivel a gyümölcstermesztésnek magas a kézimunkaigénye, így bizonyos feladatokat nem is lehet gépekkel kiváltani. A gazdálkodók tehát igencsak vékony mezsgyén egyensúlyozhatnak: a felvásárlási áraknak fedeznie kell minden költséget, különben tönkremennek.Sokan fel is hagynak a termesztéssel: egy észak-somogyi gazda például hosszú évek vívódásai után éppen az idén határozta el, a megbízhatatlan piac, a kiszámíthatatlan időjárás, vagyis a hatványozott bizonytalanság miatt felhagy a meggyezéssel. Ahogy mondta, két lehetősége volt: még többet beruházni, vagy bedobni a törülközőt. Gépre váltani, vagy fűrészgépre

Ausztriának a magyar határhoz közeli, burgenlandi gazdaságaiban például átlagosan nyolc eurót, vagyis nagyjából kétezer-ötszáz forintot kap, aki egy gyümölcsösben dolgozik – óránként. De Tirolban tizenkét eurót, vagyis 3800 forintot is meg lehet keresni ugyanennyi idő alatt. Előbbi húsz-, utóbbi harmincezer forint egy nap, ha csak nyolc órát számol az ember. Ami heti egy pihenőnappal számolva havonta már 520–780 ezer, egy három hónapos idény alatt 1,6–2,2 millió forintot jelent. Szemben az idehaza ugyanennyi idő alatt jó esetben megkereshető nagyjából 600–700 ezer forinttal. S utóbbiból sokszor lejön a szállás és a meleg étel ára, vagyis előfordul, hogy csak félmillió forint a végösszeg. Ami viszont már három-négyszeres differencia, cseppet sem mellékesen az osztrákoknál a nyolc óra egy perccel sem több, illetve, ha többet vár el a munkáltató, pluszban ki is fizeti.