Áll a mézfelvásárlás, de forr a mézpiac: Brüsszelben és Budapesten is tüntetnek a magyar méhészek a kínai – szerintük hamis – méz európai importja, illetve magyar mézhez keverése ellen. Miközben Brüsszeltől a fogyasztók pontosabb tájékoztatását, a címkék kérik, itthon – az agrártárca és a CBA közreműködésével – elindult a harc a magyarhoz kínai mézet keverő letöltők ellen. Közben viszont a piac nem a magyar méhészekkel van, a jó európai méztermés miatt jelenlegi árigényükön nincs vevő a termékükre. Ezt a piaci helyzetet ugyanakkor alapvetően nem változtatná meg a kínai méz kiszorítása.

Változtassa meg az Európai Unió a címkézési szabályokat, mert a fogyasztók számára nem egyértelmű, ha – jelölte meg legfontosabb követelésüket nyilatkozatában Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Szerinte az uniós mézdirektívához is hozzá kell nyúlni, amiben várják az agrártárca segítségét. Ezt vélhetően meg is kapják – ahogyan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már támogatásáról biztosított a méhészeket – hiszen a tárca parlamenti államtitkára Nagy István már bejelentette: a Földművelésügyi Minisztérium vizsgálatot indít, hogy kiderüljön: a kereskedelmi forgalomban kapható mézek közül mely termékek tartalmaznak kínai importot. Az agromonitor.hu úgy tudja, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) már meg is kezdte a minták begyűjtését, és vizsgálatát.

A méhészek gyanúját leginkább az táplálja, hogy Kína önmagában többet termel, mint az amerikai kontinens, illetve az Európai Unió méztermelői együttesen. Ez pedig – Mészáros szerint is – Kína területét és éghajlatát tekintve nonszensz. Lehetetlen, hogy több mint 450 ezer tonna mézet termeljen – tette hozzá, és egy kérdésre válaszolva azt is mondta, hogy Kínában jórészt laboratóriumi körülmények között állítják elő a mézet.

A NÉBIH vizsgálatokat megelőzve Takács Ferenc, a brüsszeli demonstráció szervezője, saját szakállára már vizsgálatokat is rendelt, amelyek eredményeiből azt a következtetést vonta le, hogy „a kínai mézek döntő hányada ipari hamisítvány”. Takács – aki egyébként mint a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja nyilatkozik, de ő a legnagyobb magyarországi mézfeldolgozó, az Aranynektár Kft. alapítója, és tulajdonosa (bár a magyar Nemzetben az jelent meg, hogy fia vette át a tavaly 400 millió forintos árbevételt elkönyvelő céget, a cégadatokban még mindig ő szerepel tulajdonosként). Takács korábban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy „a Debreceni Egyetemen és egy brémai laboratóriumban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a természetes mézben mindenképpen jelen lévő flavonoidok, mikro- és makroelemek, fenolos komponensek hiányoznak a kínai mézből”, és később is utalt nyilatkozataiban a Debreceni Egyetemen kutatásaira. Az egyetem Takács nyilatkozatát közleményben cáfolta, és leszögezte: a Debreceni Egyetem élelmiszertudományi kutatólaboratóriuma, ahol a méréseket végezték, az előzetesen kért beltartalmi mutatókra adta ki nem akkreditált vizsgálati eredményeit. Ráadásul Takács, mint megrendelő csupán belső használatra kérte a minták elemzését, ennek ellenére a még nem hivatalos eredmények alapján nyilatkozott a médiában az egyetemi vizsgálat eredményére hivatkozva. Az egyetem hangsúlyozta azt is, hogy „nem felel meg a valóságnak, hogy a Debreceni Egyetem vizsgálatainak eredményei alátámasztják Takács Ferenc állításait”. Ehhez hozzátették azt is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírás II. mellékletében megtalálhatók azok a paraméterek, amelyeket a méz minősítésénél figyelembe kell venni. Ezek közül azonban a megrendelő egyet sem kért a Debreceni Egyetemtől, a vizsgált paraméterek alapján viszont nem lehet kimutatni, hogy egy méz kínai vagy sem. A közleményből kiderül, hogy négy vizsgált minta esetében a flavonoidtartalom a kimutatási határ alatt volt. Ugyanezt tapasztalták a réz, a molibdén és a kadmium koncentrációja esetén is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a minta egyáltalán nem tartalmazott ilyen elemeket, csupán annyit, hogy az alkalmazott módszerrel nem voltak kimutathatóak. Az, hogy egy mintában nem tudják kimutatni ezeket az elemeket, nem jelenti azt, hogy az nem méz – szögezi le az egyetem.

Más laborok vizsgálataival ugyanakkor talán pellengérre állítható lesz a kínai mézet a magyarhoz keverő cég, vagy cégek, amire a sajtóban már volt is utalás: a Magyar Nemzet a Klenáncz Méhészettől talált „EU és nem EU-országok mézkeveréke” megjelölésű terméket.  A CBA mindenesetre már lépett is: Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a budapesti tüntetésen – az MTI tudósítása szerint cégnevet nem említve – bejelentette, hogy az egyesület jelzése alapján üzlethálózatukból kivonták a kínai hányadot is tartalmazó mézeket, a jövőben ilyen terméket nem forgalmaznak.

A konkurenciaharc kiéleződése nem véletlen, mert az európai piac  nem éppen a magyar méhészeknek és mézletöltőknek kedvez. Idén ugyanis nem csak Magyarországon, hanem a térségben más országokban is az elmúlt két évinél lényegesen jobb lett az akácméztermés. Az 1500 forinton beindult mézfelvásárlás éppen ezért nem a korábbi években tapasztaltaknak megfelelően alakult.  Hiába nyilatkozta az OMME-elnök, hogy szeptembertől áremelkedés várható, ennek éppen az ellenkezője lett. Az 1300 forint körüli árszinten pedig már a méhészek nem adták az árut. Sőt, a kölni Anuga mezőgazdasági vásár után a hazai mézcsomagolók le is állították a felvásárlást, mert már ezen az áron sem volt nyugat-európai vevőjük. Márpedig a magyar mézpiac meghatározója az export. Az utóbbi öt évben 16,5 ezer és 22 ezer tonnás magyar méztermésből a hazai 7 ezer tonnás fogyasztáson felüli kerül a külpiacokra. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a számok nem teljesen stimmelnek a mézpiacon, ugyanis ezek mellett az adatok mellett nem jön ki az az évi 17-20 ezer tonnás export, amiről a mézpiacon beszélni szoktak. Az mindenesetre bizonyos, hogy még ha ennyi is a kivitel, a ezzel még nem a magyarok fújják a passzátszelet az uniós piacon. Az EU ugyanis a 400 ezer tonnás fogyasztásának a felét sem termeli meg, a  többi Európán kívülről jön be, amiből körülbelül 70 ezer tonna a kínai import.

A kereskedők szerint most a három évvel ezelőtti – 1100-1300 forint közötti – árak lennének reálisak, de a három évvel ezelőttihez képest annyit változott a helyzet, hogy megjelentek a moldáv, ukrán, bolgár, szerb és horvát mézek is, illetve a kínai akácmézet is elfogadta a piac. Ezen változtathatna egy magyar segédlettel kitörő európai mézbotrány, de – vélik mézpiaci szakértők – ez önmagában még nem billentené helyre a piacot, és a hazai méhészeknek akkor is csalódniuk kellene árvárakozásaikban.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...