A kapitális pontyokat januártól vissza kell engedni a vízbe és ilyen süllőből is csak egy tartható meg – ezt is tartalmazza a 2016-os Balatoni Horgászrend – írja a sonline.hu.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a honlapján megjelent tájékoztatás szerint öt új ponttal bővül és hat pontban módosul a horgászrend, melyet az októberi tihanyi horgászkonferencián elhangzott észrevételek figyelembe vételével állítottak össze. Egyebek között felső méretkorlátozást vezetnek be a pontyra, méret- és mennyiségi korlátozást a sügérre, valamint a süllőfogást is szigorítják.

Januártól a nyolcvan centiméternél nagyobb pontyot tilos megtartani, a horgász köteles (maximum egy fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni a Balatonba. A zrt. szerint ezzel a nemzetközi trendet kívánják követni. Komoly nemzetközi hírértéke van a nagyponty-horgászok körében annak, hogy egy vízen kötelező jelleggel vissza kell ereszteni a kapitális pontyokat. A nyolcvan centis hossz – áll a horgászrend-módosítás indoklásában – igen nagy, formától függően tizenöt kiló körüli. 

Ezzel az igazán szép halakat védik, ilyen kapitális pontyot tudatosan, jó eséllyel csak modern (bojlis) módszerrel lehet remélni. Ezt a módszert azonban nemcsak becsületes horgászok űzik, hanem sokan olyanok is, akik élve vagy élettelenül, de el akarja adni ezeket a példányokat.

Az új horgászrend értelmében hetven centinél nagyobb süllőből naponta egy darab tartható meg. Ezzel is elsősorban a horgászturizmus érdekeit szolgálná a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Másrészt a balatoni süllőállomány egészét tekintve a kapitális egyedek száma alacsony. Egy hetven centis süllő egyébként öt kiló körüli. Ez a szigorítás a horgászok javaslatára került a horgászrendbe; többen kérték: ne csak a pontyra vonatkozzon a felső méretkorlátozás.

A sügér legkisebb kifogható mérete tizenöt centi lesz, melyből naponta összesen két kiló tartható meg. Továbbá a Balatonon és vízrendszerén fogott menyhalat tilos megtartani. Idén kezdte ugyanis a társaság a Balatonban őshonos, ám a hatvanas években kipusztult menyhal visszatelepítését. Ezt folytatni tervezik, és remélik, hogy néhány év múlva e pontot eltörölhetik a horgászrendből.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...