Visszaüthet a felemás áfacsökkentés a húspiacon. Az öt százalékkal adózó spanyol sertéstermékek ugyanis árban szinte már ugyanott vannak, mint a 27 százalékkal adózó hazai baromfihús, és a hazai sertéshúsokkal is felveszik a versenyt – írja a Magyar Nemzet.

A baromfiágazat képviselői egyelőre hiába kérik, hogy a sertéshús után a szárnyasfélékre is terjessze ki a kormány a kedvező, ötszázalékos általános forgalmi adót. Pedig érveik, hogy a lecsökkent árkülönbség miatt azok is hajlamosabbak sertéshúst vásárolni, akik korábban a csirkecomb mellett döntöttek, s emiatt a baromfiágazat komoly nehézségek elé néz, nehezen cáfolhatók.

A lap a Metro nagykereskedelmi lánc egyik áruházában fedezte fel, hogy a spanyol sertéslapocka kis tételben kilónként negyven, nagy tételben vásárolva 166 forinttal olcsóbb, mint a magyar termelőtől és feldolgozótól származó lapocka. Ha egy kereskedő vesz ötven kilót, bruttó 659 forintért juthat kilónként az ötszázalékos kulccsal adózó termékből. Ehhez képest az egész csirke kis tételben 697, nagy tételben 549 forintba kerül.

Nem meglepő, hogy a nyugat-európai sertéshús Magyarországon talál vevőt magának, az orosz embargó miatt ugyanis a termelő országokban nagy felesleg halmozódik föl. Oroszországba korábban 800 ezer tonna sertéshús került az EU-ból, kétmilliárd euró értékben, ami a teljes uniós sertésexport harmadát jelentette. A nyugati sertéstartóknak tehát még kapóra is jött a magyarországi áfacsökkentés: könnyebben passzolják el nálunk export árualapjukat, s nemcsak a hazai eredetű sertéssel kelhetnek versenyre, de a magasabb adótartalmú egyéb termékekkel is.

Hogy lehet az, hogy a több ezer kilométerről ideutaztatott, folyamatosan hűtött spanyol disznóhús kevesebbe kerül a boltban, mint a hazai tenyésztőktől átvett sertéshús? Elsősorban az hozza helyzetbe a nyugat-európai tenyésztőket, hogy sokkal hatékonyabban állítanak elő egy kilogramm sertéshúst, mint a magyar ólakban. Ennek egyik összetevője a táplálásban rejlik. Spanyolországban például előszeretettel használnak tápként amerikai, génkezelt kukoricát, ami jóval olcsóbb megoldás, mint a hagyományos takarmányozás – nem véletlen, hogy az amerikai sertéshús-önköltség mintegy 25 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál. De nem csak a táplálás különbözősége miatt kerül kevesebbe a spanyol vagy a holland sertéshús a magyarnál, a miénknél százszor jobban megszervezett nyugati termelési lánc is sokat segít az árak lefaragásában.

Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentését minden szakmai szervezet támogatja. A baromfitenyésztők mellett a tejtermelők és a zöldség- gyümölcs ágazat is ötszázalékos adókulcsot szeretne. Erre szerintük nemcsak azért lenne szükség, hogy versenyképesebbé váljanak, hanem hogy fehéredjen a kereskedelem. Szakmai berkekben úgy tartják, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat lehet az áfacsalások tekintetében a legfertőzöttebb. Itt becslések szerint átlagosan 40 százalék körül van a feketegazdaság aránya. Ez mintegy 60-70 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. A kormányzat ugyanakkor hajthatatlannak tűnik, s talán csak a tejágazat reménykedhet az áfacsökkentésben. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis az előző kormányinfón kijelentette, hogy nincs meg a támogatottsága a kormányon belül újabb élelmiszer-piaci áfacsökkentéseknek. „Van, aki ilyen lépést támogatna, de nem reális, hogy további áfacsökkentés most a kormányon belül támogatottságot kaphat” – fogalmazott a tárcavezető.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...