Az integrált növényvédelem és a bio- vagy biodinamikus birtokok jelenthetnek hatékonysági tartalékot a hazai szőlészet és borászatban – állította Gál Péter, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szakmai igazgatója.

Az Ópusztaszeren tartott  II. Bországgyűlés című rendezvényen Gál arról is beszélt, hogy az eredetvédelem lehetőségeinek eredményesebb kihasználása is hozzájárulhat az ágazat jövedelemtermelő-képességének javításához. Az elmúlt évtizedekben a minőség jelentősen javult, ezzel párhuzamosan azonban komoly technológiai váltás ment végbe a világban, ezért folyamatos fejlődésre van szükség – közölte. Úgy fogalmazott, igény lenne a magyar bor közösségi marketingjének újjászervezésére, ez nemcsak a közvetlen eladásösztönzést jelenti, hanem a borkultúra fejlesztését is.
A HNT által tavaly a földrajzi jelzés nélküli borra, gyöngyözőborra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra bevezetett, literenkénti 30 forintos ellenőrzési díjjal kapcsolatban kifejtette, a piacszervezési intézkedés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, javított a szőlőtermelők helyzetén. Január 16-ig mintegy 64 millió forintot fizettek be a forgalmazók, ennek fele azonban várhatóan visszajár majd, mert az érintett mennyiség felét külföldön értékesítik.
Az ágazat támogatásában meghatározóak az uniós források, a 2014-2018-as időszakban 30 millió eurós éves keret áll rendelkezésre erre a célra – mondta az MTI tudósítása szerint Sztanev Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő-bor termékpálya osztályának vezetője.  Folytatódik a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása. 2004 és 2013 között összesen 40 milliárd forint jutott el a szőlőtermelőkhöz az ültetvények felújításra, illetve telepítésére. 2014-2018 között hasonló összeg fordítható erre a célra. A minőség és a versenyképesség javítása érdekében a pályázati feltételek között hangsúlyosan szerepel a termőhelyek minősége, illetve a magas tőkeszám – közölte az osztályvezető. 
Sztanev hangsúlyozta: a technológiailag hibátlan bor ma már a piacra lépés minimális feltétele. Ennek elérését segíti a borászati gépek és berendezések beszerzésének támogatása. A földművelésügyi tárca a Miniszterelnökséggel közösen azon dolgozik, hogy minél előbb a vidékfejlesztési források terhére is megvalósulhassanak ilyen beruházások.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...