Magyarország kezdeményezi a génmanipulált szervezetek (GMO) mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok összefogását – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Berlinben.

A cél az, hogy az egész Európai Unió GMO-mentes övezet legyen – mondta Fazekas a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA). A miniszter szerint „egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, és meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni”.
Az összefogás azért is fontos, mert képviselni kell „az emberek érdekeit”, hiszen „közös felelősségünk, hogy biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalra” – idézte Fazekas szavait az MTI Arra a kérdésre, hogy hány tagállam támogatására számít, elmondta, hogy jelenleg a 28 közül 13 uniós országban tiltják a GMO-k alkalmazását, a többiek pedig még nem hoztak döntést vagy ingadoznak, egyben emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament (EP) a napokban a tagállamok hatáskörébe utalta a döntés jogát a GMO-k dolgában. Így a tagállamok kerültek kulcsszerepbe, és amennyiben valamennyi ország elfogadja a magyar kezdeményezést, akkor az egész EU GMO-mentes övezetté válik.
Az EP-ben kedden elfogadott jogszabály minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák a GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az EP döntését kommentálva hangsúlyozta, hogy Magyarországon kiemelt stratégiai érdek és az Alaptörvényben is megfogalmazott célkitűzés a mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítása. Magyarország a több mint négy éve folyó tárgyalások során mindvégig arra törekedett, hogy legyen egy hatékony eszköz, amellyel egyszerűbb a tiltás, és döntő szerepe volt a megállapodás elérésében – mutatott rá az FM.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...