Nemcsak a politikusoknak és a közgazdászoknak, hanem az agrárszakembereknek is megoldást kell találniuk arra a kihívásra, hogy a Föld növekvő népessége miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, de egyre kevesebb a jó minőségű víz, miközben romlik a megművelt területek termőképessége és csökken az erdőterületek nagysága – jelentette ki Áder János köztársasági elnök.

A Pannon Egyetem Georgikon Karán klímavédelmi témájú előadása keretében számos kérdést felvetve fogalmazta meg megoldandó feladatként, hogy meg tudjuk-e őrizni a talaj termőképességét, találunk-e korszerűbb, energiahatékonyabb és az eddiginél olcsóbb öntözési technikákat vagy át tudunk-e térni az éjszakai öntözésre. 

Miután Magyarországon minden második év ma már aszályosnak számít, ezért szárazságtűrő növényeket kell nemesíteni. Ha megfelelő vetőmagot tudunk előállítani, akkor az exportképes áru lehet, amivel más, szintén aszály sújtotta országokat is el tudunk látni – vélekedett Áder.

A megoldásra váró kérdések közé sorolta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben olyan új takarmányokra van szükség, amelyek jobban hasznosulmak, de egyben csökkentik is a metángáz-kibocsátást. A mezőgazdasági melléktermékeket pedig minél nagyobb mértékben biogázként vagy üzemanyagként kellene hasznosítani.

Az államfő arra emlékeztetett, hogy gyorsuló világban élünk, ami miatt egyszerre kell alkalmazkodni, de meg is kell változtatni azokat a folyamatokat, amelyek ide vezettek. Egy amerikai kutatóintézet anyagából idézve elmondta: a világ népessége a jelenlegi 7,4 milliárdról 2050-re 9 milliárd fölé emelkedik, s növekszik a városi lakosság aránya. 

„Hihetetlen urbanizációs hullám megy végig a világban”, aminek következményeként 2050-re a Föld népességének mintegy háromnegyede városlakó lesz, de ez növekvő környezeti terheléssel, társadalmi, szociális és gazdasági feszültséggel jár, s már ma sem képesek sok helyütt megteremteni a normális emberi lakhatás feltételeit. Az urbanizációs hullám miatt „a következő egy generációnyi időben annyi várost és városrészt kell megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben összesen” – fogalmazott .

A klímaváltozás jelei között említette a növekvő széndioxid-kibocsátást, s hogy a globális felmelegedés következményeként a tengerek, óceánok hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Felidézte, hogy 2015 Magyarországon is a rekordok éve volt négy tartós hőségriadóval, ami még soha nem fordult elő, ahogy egy hétig tartó, sőt szeptemberben elrendelt hőségriasztás sem, de az idei első hónap időjárási adatai is várhatóan újabb rekordokat vetítenek elő.

Az államfő kitért arra is, hogy a széndioxidot nagy mértékben elnyelő óceánok Hangsúlyozta, hogy a növekvő vízhiány a Föld népességének gyarapodásával, az urbanizáció terjedésével, illetve a mezőgazdasági földhasználat és az életszínvonal növelésével együtt egyre komolyabb probléma lesz. Az ENSZ elemzését idézve azt mondta: a Földön 4 milliárd ember olyan helyen él, ahol legalább egy hónapig súlyos vízhiány van, 1,8 milliárd ember fél éven át vízkorlátozást szenved el, 500 millió pedig olyan helyen él, ahol kétszer annyi vizet vesznek ki a vízlelőhelyekről, mint amennyit a természet pótolni tud.

Utalt arra, hogy Kaliforniában már négy éve „megaaszály” van, ami miatt komoly vízkorlátozás mellett kénytelen élni mintegy 35 millió ember, s ez súlyos mezőgazdasági következményekkel is jár. Etiópiában 200-250 ezer ember halhat éhen a következő hónapokban a drámai mértékű aszály miatt, Venezuelában pedig már a vízhiány miatt csökkent áramtermelésből adódó problémák okán kijárási tilalmat is el kellett rendelni az áramkorlátozásokkal összefüggésben. 

Emlékeztetett arra is, hogy a négy éve tartó szíriai polgárháború kitörésének egyik fő oka az volt, hogy a hároméves aszály miatt gazdasági, szociális problémák alakultak ki, s azt ezt tetéző vallási, etnikai feszültségek robbanáshoz vezettek. Emiatt indult el több millió ember, így „a migráció, mint a klímaváltozás egyik nagyon súlyos következménye, a mindennapi életünk részévé vált”.

A hazai mezőgazdaság előtt álló kihívásokról szólva az államfő arról is beszélt, hogy a tigrisszúnyogok okozta fertőzések világszerte tapasztalt gyors terjedéséhez hasonlóan akár a növényi kórokozók is gyorsan szétterjedhetnek a Földön. Egyre súlyosabb mindennapi probléma ma már Magyarországon az allergiás panaszokat okozó parlagfűszennyezés, s a szinte megállíthatatlanul terjedő gyomnövény komoly mezőgazdasági károkat is okoz, akár 30 százalékkal csökkentve a termésmennyiséget. 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...