A különböző növényeket és csigákat gyűjtők ezentúl legálisan, minden adózási elvárásnak eleget téve gyűjtögethetnek, a leadott mennyiség után kapott összegből ugyanis a felvásárló vonja le a személyi jövedelemadót és fizeti be az államkasszába írja a Magyar Idők.

A korábbinál alacsonyabb adóval és jóval könnyebb adminisztrációval számolhatnak az idei évtől azok a magánszemélyek, akik a vadonban gyűjtött növények vagy csigák eladásából szeretnének pénzhez jutni – mondta a lapnak Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője. Az év eleje óta élő kedvező szabályok azoknak a dolgát rendezik el, akik nem őstermelők és nem egyéni vállalkozók. Feltétel, hogy az érintett csak hivatásos felvásárolónak adja el az összegyűjtött csigát vagy gombát, esetleg medvehagymát, bodzavirágot, netán csipkebogyót, levendulát, más hasonló, nem védett növényt. Ilyenkor – az új adószabályok szerint – a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos jövedelemadó. „Ha például valaki tízezer forintért ad el gyűjtött árut, akkor 2500 forint után számítja ki a felvásároló a közterhet, ami pontosan 375 forint lesz. A gyűjtő tehát megkap 9625 forintot” – magyarázta a szóvivő. Hozzátette: a közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja a gyűjtő járandóságából, és be is vallja az adóhivatalnak. A gyűjtögető magánszemélynek sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem lesz.

Pacs István, az Éticsiga Terméktanács elnöke szerint az éticsigagyűjtők életében nagy előrelépést jelent az adózási szabályok idei változása. Azzal, hogy a személyi jövedelemadót a gyűjtők helyett a felvásárlók fizetik be, az adóhivatal nagyban megkönnyítette az amúgy is nehéz helyzetben lévő magánszemélyek életét. Így nem a gyűjtőt kényszerítik különböző vállalkozásokba, vagy őstermelői igazolvány kiváltására.
Éticsigagyűjtéssel néhány százezer, többségében a társadalom perifériájára szorult ember foglalkozik. Rossz körülmények közt élő, alacsony jövedelmű emberek mennek ki az erdőbe és gyűjtik a csigát, az ő keresetük ebben az időszakban gyakorlatilag csak erre a tevékenységre korlátozódik.

Mivel a csiga védett állat, a gyűjtése korlátozott, ami azt jelenti, hogy Magyarországon április elsejétől június 15-ig, a nem természetvédelmi vagy Natura 2000 területen lehet összegyűjteni a háromcentisnél nagyobb csigákat. Az árak 70 és 100 forint között mozognak kilónként, a pontos összeget minden évben a minőség alapján állapítják meg a felvásárlók. Az állat súlyát egyébként a víz határozza meg, egy kilóhoz hozzávetőlegesen 40-60 darabot kell összeszedni. Az utóbbi években a száraz és hűvös tavasz nem kedvezett az éticsigagyűjtésnek. Az idén azonban bizakodók a felvásárlók, a sok eső miatt várhatóan többet tudnak gyűjteni az előző évek átlagánál. A szabályozás 2000 tonnányi élő éticsiga összegyűjtését teszi lehetővé, tavaly azonban csupán 500 tonnányit sikerült leadni. A magyar csigák zömét a hazai feldolgozás után exportálják. Elsősorban a francia konyhára jellemző a csigafogyasztás, de egyre jobban terjed Európa gazdagabb országaiban, így a Benelux államokban, Németországban, Olaszországban. A magyar termékeink meghatározók a piacon, ugyanis az egyik legjobb minőségű csigafaj található nálunk – tette hozzá a terméktanács elnöke.