Új szabályok bevezetésével készülnek korlátozni a román hatóságok a külföldiek földvásárlási jogát, a piac két évvel ezelőtti liberalizációja nyomán ugyanis további hatalmas mennyiségű területek kerültek idegen tulajdonba – írja az mno.hu.

Várhatóan a napokban bocsátja vitára a bukaresti kormány azt a törvénymódosító javaslatot, amely szigorú feltételekhez kötné a külföldiek földvásárlását. A Dacian Ciolos, az Európai Bizottság volt mezőgazdasági biztosa vezette szakértői kabinet azután szánta el magát a lépésre, hogy hatalmas nyomás nehezedik rá a romániai gazdák részéről, ugyanis a külföldiek hektárszámra vásárolják fel a termőföldet az országban. Belföldi termelők és gazdaegyesületek már régóta sürgetik a román hatóságokat, hogy valamilyen formában hosszabbítsák meg a külföldiek földvásárlásának 2014-ben lejárt tilalmát. Románia 2007-es csatlakozásakor hétéves moratóriumban állapodott meg az Európai Unióval a külföldi magánszemélyek termőföldszerzése kapcsán, és ezt a megállapodást nem sikerült újratárgyalnia.

Mivel az országban a földpiac liberalizációja előtt is birtokolhattak termőföldet a külföldiek az ott bejegyzett cégeiken keresztül, a romániai földek már korábban is kapósak voltak jó minőségük és a nyugat-európaiakhoz viszonyított alacsony áruk miatt. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtti hivatalos adatok szerint az ország kilencmillió hektárra rúgó megművelt mezőgazdasági területeinek közel tíz százaléka külföldiek által alapított cégekhez került vásárlás vagy koncessziós szerződés révén. A moratórium lejárta után Románia szigorított a földvásárlás feltételein, így 2014-től az adott földterület bérlőit, a településen élő 40 év alatti földműveseket, a szomszédos parcellák tulajdonosait és az államot is elővásárlási joggal ruházták fel. Ezzel azonban nem sikerült megálljt parancsolni a külföldiek masszív földszerzésének. Az amszterdami Transnational Institute tavalyi, az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottságának készített tanulmánya arról tanúskodik, hogy Románia az EU-ban első helyen áll a külföldiek által birtokolt földterület nagysága tekintetében. A jelentés szerint az ország termőföldjének immár mintegy negyven százaléka került idegenek kezére, ezek tíz százaléka pedig nem uniós állampolgár, hanem többnyire közel-keleti, elsősorban arab befektető. Szakértők szerint a nem hivatalos jelentés egyáltalán nem jár messze a valóságtól, a Kárpátokon túli, rendkívül foghíjas kataszteri nyilvántartás jellemezte romániai megyékben ugyanis a külföldiek jelentős része zsebszerződéssel vásárolt földet, amelyet csupán a moratórium eltörlése után írt át a saját nevére.

Mindezek után nemcsak a Ciolos-kormány, hanem a liberális törvényhozók is önálló módosító indítványt dolgoztak ki a földvásárlás szigorítása céljából. Az új tulajdonosnak például az adásvétel megkötése után legfeljebb hat hónapon belül mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a termőföldön, nem végezhet gazdasági tevékenységet adóparadicsomban, nem lehet adóssága egyetlen ország pénzügyi hatóságánál sem. Cégek esetében kötelező módon társulniuk kellene román társaságokkal, és alkalmazottaik kilencven százalékát pedig romániai munkaerőből kellene toborozniuk. Daniel Gheorghe parlamenti képviselő úgy véli: ezek a feltételek elriasztanák a külföldi telekspekulánsokat és azokat a befektetőket, akik többnyire a származási országuk nyújtotta állami támogatások megszerzése érdekében vásárolnak Romániában földet, amelyet azonban parlagon hagynak.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...