Ukrajna egy újabb megyéjében állapítottak meg nemrégiben afrikai sertéspestist – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A kitörés Magyarországtól 320 kilométerre található, ami az eddigi legközelebbi.

Ukrajna Állami Állategészségügyi Szolgálata közleménye szerint 2016. május 03-10. közötti időszakban, a Hmelnickij megyei Dunajeveckij járási Hircsicsna nevű település egyik magángazdaságban tartott 14 sertésből 7 elpusztult. A kijevi Állami Állategészségügyi Kutatóintézet laboratóriumi vizsgálata az elpusztult sertésekből vett minta alapján afrikai sertéspestist mutatott ki. A közlemény szerint megtörtént a betegség lokalizálása, illetve megtették a kórokozó terjedésének megakadályozását célzó szükséges intézkedéseket.

Ez idáig Hmelnickij megyében még egyszer sem regisztrálták az afrikai sertéspestis felbukkanását. Hircsicsna település a magyar-ukrán határtól mintegy 320 kilométerre fekszik.

Az afrikai sertéspestis vírusa 2012-ben jelent meg Ukrajna Zaporozhye régiójában. 2014 januárjában Luganszk megyében két esetben vaddisznóban mutatták ki a vírust. Mindkét esetben valószínűsíthető, hogy a szomszédos fertőzött oroszországi területről menekültek át a beteg vaddisznók a fokozott vadászati nyomás hatására. 2014. évben Luganszk megyében összesen három esetben állapítottak meg afrikai sertéspestist vaddisznóban, egy esetben pedig házi sertésben. 2014-ben Csernyihiv megyében 3 kitörést állapítottak meg házi sertésben és 8 esetet vaddisznóban, Szumi megyében pedig egy esetet találtak vaddisznóban.

2015-ben ukrajna hat megyéjében volt jelen a fertőzés: Csernyihiv megyében 12 kitörés történt házi sertésben, Kijev megyében 2 kitörés házi sertésben (melyek közül az egyik érintett gazdaságban 60 ezer sertést öltek le), 1 eset vaddisznóban; Szumi megyében 6 kitörés házi sertésben, 1 eset vaddisznóban; Rivnye megyében 1 kitörés házi sertésben, 1 eset vaddisznóban; Zsitomir és Poltava megyékben 1-1 eset vaddisznóban. Odessza megyében 2015-ben két alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát.

2016 februárjában Zsitomir megyében 7 vaddisznótetemet találtak. melyek közül négy egyedből afrikai sertéspestist mutattak ki. Szintén februárban Poltava megyében a Velikobagacsanszki járási Rokita nevű település egyik magángazdaságában tartott két darab sertésből az egyik elpusztult. A második tömeges sertéselhullást a Poltava megyei Globinszki járási Veliki Krinki nevű településen regisztrálták. Márciusban Ukrajna Állami Állategészségügyi Szolgálata közleményei szerint a Kirovográd megyei Olakszandrijszki járás Vojnyivka nevű településtől három kilométerre található egyik magángazdaságban tenyésztett 29 sertésből 15 pusztult el. A második tömeges sertéselhullást március 17-én regisztrálták az Odessza megyei Rozgyilnyanszki járás Miloljubivka nevű település magángazdaságában, ahol 10 sertésből 8 pusztult el. A kijevi Állami Állategészségügyi Kutatóintézet laboratóriumi vizsgálata az elpusztult sertésekből vett minta alapján afrikai sertéspestist mutatott ki.

A genetikai vizsgálatok alapján az Ukrajnában jelen lévő vírus ugyanabba a II. genotípusba tartozik, amely az Európai Unió balti tagállamaiban is megbetegedéseket okoz vaddisznókban és házi sertésekben. Az ukrán szakértők vizsgálatai alapján a II. genotípus által okozott akut megbetegedés lappangási ideje 3-7 nap.

Az ukrán hatóságok a házi sertésben megállapított afrikai sertéspestis kitörések esetén a járvány központjában és annak három kilométeres körzetében a elrendelik a sertések leölését és a tetemek ártalmatlanítását, illetve a körzetben a rendőrség bevonásával tarják fenn az állatorvosi karantént. A fertőzött megyékben az ukrán állategészségügyi hatóság a vaddisznóállományok drasztikus gyérítését tervezi a járvány felszámolása érdekében.

Az alábbi térképen a 2014 január – 2016 május közötti időszakban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) elektronikus rendszerén jelentett ukrajnai afrikai sertéspestis megállapítások láthatók.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...