A vadászkamara szerint jelentős előrelépés a hivatásos vadászok számára az új vadászati törvény, mivel az több, számukra kedvező rendelkezést tartalmaz. Távlati célként a hivatásos vadászok állami alkalmazásba vételét tűzték ki.

A vadászati törvény módosítása és annak készülő végrehajtási rendelete jelentős mértékben javít a hivatásos vadászok helyzetén – állítja Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke. A legfőbb változások, amelyek erősítik a hivatásos vadászokat: a hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben végzi; a vadászatra jogosult jogosultságát felfüggesztik mindaddig, míg a hivatásos vadászokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget; a jogszabályi előírások betartását a tájegységi fővadászok szavatolhatják; a vadászatra jogosultak szakmai munkájának irányítását – azaz a vadászmesteri tisztség betöltését megfelelő végzettséghez köti – idézi az agrárkamara honlapja a tájékoztatást.

Lényegi része az új jogi szabályozásnak, hogy a vadászatra jogosultak a földtulajdonosi közösséggel nem köthetnek olyan haszonbérleti szerződést 2017. március 1-ől, amely 2037. március 1-ig garantálná a jogosultságukat.

Az OMVK egy bértábla-ajánlást állított össze a közalkalmazott bértáblából kiindulva a hivatásos vadászok számára. Ez ugyan a Ptk. értelmében nem kötelező érvényű, ám iránymutatásul szolgálhat a vadászatra jogosultak számára. A jogszabály-előkészítés során többen felvetették, hogy az optimális megoldás a hivatásos vadászok helyzetének javítására az állami alkalmazásba vétel lenne és sérelmezték, hogy ez nem valósult meg. Ezt a megoldást üdvösnek tartanák az érdekképviseletek is, azonban jelenleg erre nincs lehetőség, csak távlati célként tűzhető ki. 

Jámbor László beszámolt a vadászkamarai törvény módosításának állásáról is. Ez két lényeges változást tartalmaz. Egyrészt visszaállhat a kötelező vadászkamarai tagság a sportvadászok számára is, másrészt pedig a külföldi vadászoknak kiadott vadászati engedélyekből származó bevételt megkapja majd az OMVK. A kamarai vezetés az előzőekből származó többletbevételt a korábban meghirdetett, a megyei szervezetekre vonatkozó feladatarányos finanszírozási rendszer megvalósítására, továbbá szakmai programok indítására kívánja fordítani.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...