A júliusi jégviharban Magyarországon hatezer hektárnyi szőlő szenvedett kárt, ami az előállított bormennyiségben az idén és jövőre is érezteti hatását – közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) Ezért a szervezet az állami kárenyhítési rendszerben külön eljárást követel, javaslataival az agrártárcához fordult – írja az mno.hu.

Az ország szőlőtermésének mintegy tíz százalékát verte el a júliusi jégeső, egyes területen a tőkék nyolcvan százaléka sérült meg – derült ki a végzett kárfelmérésből. A legnagyobb kárt Veszprém megyében okozta a jégverés. A Balatonfüred–Csopaki borvidék háromszáz hektáros területén a termés mintegy nyolcvan százalékában keletkezett kár, míg az ország legkisebb történelmi borvidékeként számon tartott Nagy-Somlón a hegyközség 50-60 százalékát verte el a jég. A Balaton-felvidéki borvidékben is komoly károk keletkeztek: a négyszáz hektáros lesencei terület hatvan százaléka, a badacsonyi szőlőnek közel negyven százaléka sérült. Figyelemre méltó az is, hogy a legnagyobb, a kunsági hegyközség mintegy húsz százaléka sérült meg. A Móri borvidéken és Tolna megyében további ezer hektárt érintettek a júliusi viharok.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatott arról, hogy van pénz a gazdák kártalanítására. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a hét elején a Kossuth rádióban elmondta: jelenleg 24 milliárd forint van a viharkárosult agrártermelők megsegítésére. Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3000-3000 forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint. Az azonban, hogy a kivételesen szeszélyes időjárás miatt az idén pontosan mekkora kár keletkezett, csak év végén derül majd ki. Szerettünk volna a kárenyhítésről részleteket megtudni, az agrártárca azonban kérdéseinkre csak egy korábban kiadott, az állami káralapot ismertető tájékoztatót küldött el. Pedig a szőlő- és bortermelők szeretnék, hogy az alapon belül hangsúlyosabban jelenjenek meg érdekeik, ezért a HNT egységes intézkedéscsomagot dolgozott ki.

Voltak olyan területek, ahol nem maradt levél a tőkéken – jellemezte a keletkezett kár súlyosságát Brazsil Dávid, a tanács főtitkára. A borász elmondta, a jégverés káros hatását a következő évben érezhetik a borászok, hiszen a letört rügyek miatt a mennyiségi hiány akkor jelentkezik majd. A HNT ezért el akarja érni, hogy a szőlő- és bortermelők számára az állam hosszú távú, kamatmentes forgóeszközhitelt biztosítson. A borászok többsége nem tudja más gazdaságokból pótolni a viszontagságos időjárás miatt keletkezett hiányt, őket ezért a jégverés különösen rosszul érintette. A hegyközség számukra külön, gyorsított kárenyhítést kér.

Az idei jégverés mértéke a HNT-t is váratlanul érte. Eddig a borsó nagyságú, gömbölyű jéghez szoktunk, az idén azonban jégkorong méretű darabok estek, nem várt pusztítást végeztek – jellemezte a kárt Brazsil Dávid, aki a globális éghajlatváltozásban látja a riasztó jelenség feltűnését. Szerinte ez az időjárás a jövőben is fenyeget, ez is indokolja a kárenyhítési rendszer megváltozását, a korábbi, naptári évek mentén történt kifizetés ugyanis a károsult gazdák számára többé nem jelent megfelelő megoldást. Egyetért a kormány, az agrárkamara és a HNT abban, hogy a megelőzésre kell koncentrálni – mondta. A főtitkár szerint komplex, országos jégelhárító rendszernek kellene létrejönnie, amellyel a károk csökkenthetővé válnak.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...