Csütörtökön elhunyt Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az akadémikus 95 éves korában, otthonában, békében hunyt el.

Stefanovits Pál 1920-ban született Kassán. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát 1942-ben. Ezután a Földtani Intézetben, majd 1949-től az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézetébe dolgozott.

Több mint másfél évtizedes kutatóintézeti tevékenység után, 1965-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (jelenlegi Szent István Egyetem) Talajtani Tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést, megbízták a tanszék vezetésével, 1969 és 1975 között az egyetem rektorhelyettese volt, alapító vezetője a Környezetgazdálkodási Intézetnek, 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

Stefanovits Pál tankönyvei ma is alapvetőek a talajtan oktatásában. Stefanovits Pál 1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot, 1967-ben megvédte akadémiai doktori értekezését, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja és több éven át elnöke volt. Az MTA 1970-ben levelező, 1976-ban pedig rendes tagjává választotta. 1990 és 1996 között az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke volt, és ilyen minőségében részt vett az MTA Elnökségében is, továbbá 1995-ben a Doktori Tanács tagja lett.

Stefanovits Pált 1982-ben az Osztrák Tudományos Akadémia, 1984-ben a Leopoldina Akadémia, 1991-ben az Orosz Mezőgazdasági Akadémia, 1993-ban az Ukrán Tudományos Akadémia, valamint 1998-ban a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába.  Akadémiai tisztségein kívül a Magyar Talajtani Társaság örökös elnöke, és 1989 és 1996 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt.

Stefanovits Pál fő kutatási területe a talajosztályozás, talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem volt. Elkészítette Magyarország több talajtérképét és részt vett a FAO és az UNESCO által szervezett Európa Talajtérkép szerkesztésében.

Munkásságát elismerték egyebek mellett Treitz Péter-emlékéremmel 1973-ban, Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban, Akadémiai Aranyéremmel 1999-ben és Eötvös József-díjjal 2007-ben – írja az MTI.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...